T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
VASS Erika: Eltérő értékrendek egy völgységi faluban a 20. század második felében
más népcsoporthoz tartozó fiatalokkal is. Az iskola tehát fontos szerepet játszott a vegyes házasságok számának növekedésében. Olyan eset is előfordult, hogy a szülők vegyes házasság miatt kitagadták gyermeküket, de amikor az unoka megszületett, megbékéltek a helyzettel, és amiben csak tudták, segítették a fiatalokat. Viselet A németek egyik közös ismérvének a takarékosság tekinthető, A jövedelmet főként hasznos beruházásokra fordították, nem pedig ruházkodásra. A német viselet ezért nem hordoz annyi jelentést, mint a magyar; anyaga olcsóbb, színei szerények. 40 A fiatal lányok és az öregasszonyok viselete hétköznap és vasárnap egyaránt a fekete volt, sőt a menyasszonyi ruha is fekete színű anyagból készült az 1940-es évekig. Jellegzetes lábbelijük a gyapjúból házilag kötött, kendervászon talpú Patschker, melyet még most is készítenek az idős asszonyok, és a bonyhádi piacon is kapható, Egy alkalommal egy idős adatközlőm még akkor is a pacskert kötötte, amikor kikísért a kapuig, mondván, haladnia kell a munkával. Ez is a svábok szorgalmára jellemző eset volt, 41 Az adatközlők által őrzött, 20, század első feléből származó fényképek alapján megállapítható, hogy a svábok polgári jellegű ruhákat hordtak, ami egyben polgárosultságuk mutatója is, Hasonló mondható el a felvidékiek öltözködéséről is, Ezzel szemben a bukovinai székelyek népi kultúrája hosszú ideig tartó elszigeteltségük miatt igen sok archaikus vonást őrzött meg: többek között a székelyföldi viseletek korai öltözetdarabjait is, mint például a férfiak fehér posztó harisnyáját. A férfiak viseletének jellegzetes darabja volt a juhbőrből készült hímzett bunda is. Magas álló gallérját rókaprémmel szegték. Általános volt a csizmaviselet, a munkában pedig a bocskor. A székely női viselet kevesebb régies darabot őriz. Jellemző a magas állógallérú, derékban szabott, hímzett hosszú bunda. A rövid, szegletes nyakkivágású inghez pendelyt öltöttek föl. A szoknya - rokolya - tarka, apróvirágos mintázatú gyári kelméből készült. 42 A szokatlan viselet miatt a Völgységbe érkező székelyeket a lakosok „cigányokénak, „cigánynépség"-nek nevezték. Ebben a megnevezésben közrejátszott az is, hogy eszközeiket, tárgyaikat a hosszú menekülés következtében nem tudták magukkal vinni, és nincsteleneknek tartották őket. Ugyanakkor hasonló szituációba kerültek a Nemetországba telepített németek is, mert új lakóhelyükön őket is ugyanezzel a kifejezéssel illették. Míg a székelyek a menekülés után eleinte télen is ugyanazokat a ruháikat viselték (a férfiak bocskorban jártak, a nők pedig rózsás mintájú szoknyáikban), addig a felvidékieknek minden évszakban volt külön ruhájuk, télen csizmában, szövetruhában jártak. 40. ANDRÁSFALVY Bertalan 1979. 213. 41. Hasonló esetet közöl: SOLYMÁR Imre 2003. 136. 42. FÉL Edit-HOFER Tamás 1981. 596-598.; A szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban 2002-ben rendeztem kiállítást Ruha teszi az embert? Tájak, népek, viseletek Tolna megyében címmel. A kiállításhoz a múzeum néprajzi fotógyűjteményének anyagát is felhasználtam, mely sok példát tartalmaz a megyébe települt székelyek viseletének archaikus elemeiről. Emellett adatközlőim is mutattak általuk gondosan megőrzött viseletdarabokat, illetve családi fényképeket.
