T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)
SÁRI Zsolt: A gazdálkodás szervezete és lehetőségei Muraszemenyén 1945 és 1990 között
lő közbirtokossággal rendelkeztek. Közbirtokosság Alsószemenyén és Csernecen is volt. A földosztás kapcsán számos panasz érkezett a földosztó bizottsághoz, legtöbbje a szegényebb családoktól. A legfőbb kifogás azért fogalmazódott meg, mivel a várható örökrészt és a feleségek vagyonát nem vették figyelembe. A cselédek közül sokan még három holdat sem kaptak. A 12 cseléd kérte képviselőjük, Szakács Mihály visszahívását a bizottságból, mert úgy érezték, nem képviselte kellőképpen érdekeiket, és még az egyháznak is juttatott volna földterületet. A cselédek kérése a következő volt: kérünk legalább öt hold szántót, benne legyen a házhely, és még kérjük a 900 öl rétet a patak parton családonként". 5 A helyi földosztással kapcsolatban azonban jelentkeztek problémák, nem volt teljesen zökkenőmentes a folyamat. A földosztó bizottság munkájában részt vettek a régi közigazgatás emberei, akik több feljegyzés szerint is zavarokat okoztak, fel-felerősítették az elégedetlenséget;' A körjegyző személye a kommunista párt tagjainak nem volt elfogadható. A nézet és érdekellentétek odáig vezettek, hogy a Nemzeti Bizottság 1946 februárjában feloszlatta a helyi földigénylő bizottságot, és új bizottságot választottak, amely március 1-én meg is alakult. Számos panaszos levél érkezett az Országos Földrendező Tanácshoz, melyek egy része személyes problémák megoldását - nagyobb föld kijelölését - kérte, más része viszont a helyi viszonyok megváltoztatását sürgette. Az ellentétek a szegény és módos gazdák között, valamint párt hova tartozás mentén húzódtak (e kettő azonban gyakran találkozott is). Többször tesznek említést a régi rendszerhez kötődő személyek befolyásáról, az ő kiszorításukhoz kérik a felsőbb szervek segítségét. Az ellentétek még 1947-ben is jelen voltak, az ősz folyamán összehívott gyűlésen a fölhöz juttatottak csaknem 75%-a volt elégedetlen, és mindössze tíz család állt ki a bizottság döntései mellett. A földosztás és a tulajdonosi szerkezet változása következtében átalakult a paraszttársadalom struktúrája, csökkentek a paraszttársadalomban jelenlévő egyenlőtlenségek, ezáltal megerősödött a törpe- és kisbirtokos paraszti réteg. Ez alapja volt a parasztpolgárosodás lehetőségének: a föld tulajdonlásának kiszélesedése erősítette a magántulajdonosi tudatot, tovább erősítve, perspektivikussá téve a tradicionális paraszti életformát. 7 A kibontakozás azonban váratott magára. A legtöbb családi gazdálkodás a földterület mellett nem rendelkezett eszközökkel, gépekkel. Hiányoztak az önálló gazdálkodáshoz szükséges ismeretek. Az ésszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges forgótőke hiánya is hozzájárult ahhoz, hogy az új gazdaságok tartósan képtelenek voltak az önálló paraszti gazdálkodásra. Ez, ha az agrárreformok folytatódnak, ha nincs drasztikus, politikai beavatkozás, a „földbirtokszerkezet önkorrekciójához vezetett volna". 8 Miközben a politikai propaganda fennen hirdette a földosztás, és ezáltal a parasztpolgárosodás, a magántulajdon, az életképes kisgazdaságok fontosságát, a hát5. BÉLI József 1977. 146. 6. KFB jegyzőkönyve: 1945.április 22. ZML; Idézi: BÉLI József 1977. 114. 7. 400 000 új egyéni paraszttulajdon jött létre, és 240 000 már meglévő parasztbirtok erősödött meg.; VALUCH Tibor 2002. 190-191. 8. VALUCH Tibor 2002. 191.
