T. Bereczki Ibolya, Sári Zsolt szerk.: A népi építészet, a lakáskultúra és az életmód változásai a 19-20. században - Tanulmányok a Dél-Dunántúlról és Észak-Magyarországról (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2005)

VASS Erika: Eltérő értékrendek egy völgységi faluban a 20. század második felében

E témakörben több jelentős mű is született, melyek közül ALBERT Gábor,

5 ANDRÁSFALVY Bertalan,

6 CSUPOR Tibor

7 és SOLYMÁR Imre

8 nevét emelem ki. A filmművészetből GYARMATHY Lívia 1981-ben készített Együttélés című filmjét kell megemlíteni, amely egy Baranya megyei sváb-székely lakodalmat dolgoz fel, A kutatásom eredményeinek ismertetése előtt még röviden vázolom a történeti hátteret, hiszen csak így válnak érthetővé az egyes csoportok közötti eltérések. A németek A török uralom idején az ország jelentős része, így a Dél-Dunántúl is elnéptelenedett. Az őslakos magyarok közül csak kevesen vészelték át ezt az időszakot. Az elpusztult magyar falvakba szerbek költöztek, akik azonban a 18, század elejétől kezdődően megfogyatkoztak, illetve délre húzódtak,

9 Baranya és Tolna megyék töröktől elpusztított vidékére a 18. század folyamán több hullámban a Német Birodalom területéről érkeztek telepesek. Ezáltal a legjelentősebb népcsoport rövid idő alatt a német lett, amiért ezt a területet a Schwäbische Türkei névvel illették.

10 Letelepedésük után a lakosok megőrizték a magukkal hozott hagyományaikat, s így szinte minden falu egyénileg fejlődött tovább. A német települések általában zártak voltak, a falun belüli házasságkötés volt rájuk jellemző. Mivel a németek a Német Birodalmon belül eltérő területekről származtak, előfordult, hogy közeli falvak lakosai nehezen értették meg egymást.

11 Hallottam olyan esetről is, hogy az 1930-as években egy tanító három nap után elhagyta szolgálati helyét, mert más községből származván más nyelvjárást beszélt, mint a tanítványai. A 20. század első felében a Völgység lakosságának kb. 81%-át

12 a németek tették ki. 1939-ben egy Tolna megyei faluban, Cikón bontott zászlót a Volksbund, a „Magyarországi Németek Népi Szövetsége" {Volksbund der Deutschen in Ungarn), mely a Német Birodalom felé nyitva a magyarországi német népcsoport legitim vezetője lett. Ezzel szemben jött létre Bonyhádon a magyar érzelmű svábokat tömörítő „Hűséggel a hazához" mozgalom. A szervezetbe gyűlteket a Volksbund tagjai lenézték, „rongyosok"-nak nevezték. Bálokban nem táncoltak velük, kiközösítették őket. 1944 végén kezdetét vette a németek kollektív felelősségre vonása. A 17-45 év közötti férfiak és a 18-50 év közötti nők közül a Völgységi járás 25 községéből 1928 főt vittek el a Szovjetunióba malenkij robotra, vagyis „jóvátételi közmunkára".

15 Egy 5. ALBERT Gábor 1983. 6. ANDRÁSFALVY Bertalan 1972; 1973a; 1974.; Kutatásomat nagyban segítette a szerzőnek az a tanulmánya, mely a Hegyhát vidékén élő németek és magyarok 20. század eleji értékrendjét hasonlította össze. ANDRÁSFALVY Bertalan 1973b. 7. CSUPOR Tibor 1987. 8. SOLYMÁR Imre 1982.; 2003. 9. ANDRÁSFALVY Bertalan 1972. 125. 10. A telepítést részletesen ismerteti: WEIDLEIN János 1937; SZILÁGYI Mihály 1983. 11. SOLYMÁR Imre 2003. 40., 50. 12. FÜZES Miklós 1991. 39.; A telepítésekről szóló fontos tanulmánya: FÜZES Miklós 1986. 1988. 13. FÜZES Miklós 1991. 33-34. Erről részletesebben: FÜZES Miklós 1990.; TÓTH Ágnes több tízezerre teszi a Magyarországról malenkij robotra elhurcoltak számát.; TÓTH Ágnes 1993. 21.