Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Magyar szénásszekerek a 18-19. században (1993)

1. kép. A rakodótér magasítása nyársakkal, Debrecen vidéke. JORDÁN K. 1959. nyomán 2. kép. Hosszú szekér, Udvarhely m., Székelyföld. JORDÁN K. 1959. nyomán róval magasították a szénahordó szekereket. Kecskemét vidékén viszont inkább hat karót kötöztek rá. Cabonahordáskor a szekér négy sarkában álió nyársakra ráhúztak kévéket. Szénahordáskor egy-egy villa szénát kétrét hajtottak, úgy tűzték a szekérnyársra. Ilyen módon a szénát és a gabonakévéket is magasan feltornyozták a szekérre, mégsem borult le a rakomány. A Duna vonalától nyugatra a 18-19. században sem használtak szekérnyársakat. E vonaltól keletre változó intenzitással, de használatban maradtak a 19. század végéig. A szekérnyársakat az alföldi és az erdélyi magyar parasztok más szekértar-