Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

A magyar szekér a Kárpát-medencében (1984)

A MAGYAR SZEKÉR A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 1, Az utóbbi évtizedekben örvendetesen megélénkült a kerekes jármüvek vizsgálata Európában, s nemcsak az etnográfusok, hanem a régészek, nyelvészek, a technika- és a művelődéstörténet szakértői is bekapcsolódtak a tradicionális járművek kutatásába. Eltekintve az európai etnológia olyan korai kézikönyveitől, amilyen NOPCSA Ferenc, ZELENIN, D. és MOSZYNSKI, K. monográfiája volt az 1920-as években az albán, a keleti-szláv és általában a szláv népi kultúráról, az úttörés érdeme Gösta BERG 1935-ben megjelent könyvéé ebben a témában/ A Sledges and Wheeled Vehicles eurázsiai kitekintéssel rendszerezte a svéd, s egyáltalán a skandináv szánok és kerekes járművek típusait, s többek között megállapította a kétkerekű taligák és a négykerekű szekerek kontinentális elterjedtségét. Előbbiek a Mediterráneum népeinél és Európa atlanti peremvidékén, utóbbiak Közép- és Kelet-Európában voltak a szárazföldi közlekedés meghatározó jelentőségű járművei.

2 BERG után, különösen az utóbbi húsz év folyamán, a szekerek nemzetközi irodalma szinte minden évben gyarapodott egy-egy jelentős könyvvel, tanulmánnyal. Ezek szemléje, értékelése külön előadás feladata lehetne. Neves régészek, őstörténészek (V. G. CHILDE, J. G. D. CLARK), etnológusok (Kaj BIRKET-SMITH) foglalkoztak a jármüevolúció kérdéseivel, de a tanulmányok fő vonulata a szekér-konstrukciók, a szerkezeti elemek leírását és a regionális változatok felderítését tartotta feladatának. Számos országban közlekedési múzeumok gyűjtik, védik a régi jármüveket és a velük kapcsolatos kézműiparok eszközeit, ismereteit. Nagy-Britanniában például több ilyen intézmény is működik. Cardiffban J. G. JENKINS, Belfastban G. B. THOMPSON végzi, vezeti a tudományos feldolgozást/ JENKINS 600 szekeret vizsgált meg The English Farm Wagon c. kötetében, aminek alapján 28 „szekér-táj", „szekér-körzet" létezését állapította meg. Ez a változatosság már csak azért is figyelemre méltó, mert a lőcsös szekér a brit szigeteken ismeretlen és a négykerekű szekér is későn, csak a 18. században került át a kontinensről. A francia, portugál, olasz, flamand kerekes-járművekről, igázási és fogatolási módokról szintén kitűnő néprajzi munkák ismeretesek HAUDRICOURT, LEFEBVRE DES N0ËTTES, GALHANO, OLIVEIRA, SCHEUERMEIER és mások (például Fritz KRÜGER) tollából.'' A német nyelvterületről újabban megjelent könyvek közül kiemelhető Olaf BOCKHORN részletgazdag két kötete, még inkább Wolfgang PUTSCHKE nagy irodalmi tájékozottsággal megírt, általános tipológiát, klasszifikációt és szakterminológiát nyújtó könyve.

5 Az ADV (Atlas der deutschen Volkskunde) 1. NOPCSA Ferenc 1925.; ZELENIN, Dmitrij 1927; MOSZYNSKI, Kazimierz 1929.; BERG, Gösta 1935. 2. BERG, Gösta 1935. 106, 110-111. 3. JENKINS, J. Ceraint 1962.; JENKINS, J. Geraint 1961.; THOMPSON, George B. 1958. 4. HAUDRICOURT, Georges André 1948.; LEFEBVRE des NOËTTES, C. 1931.; GALHANO, Fernando 1973.; OLIVEIRA, Ernesto Veiga de-GALHANO, Fernando-PEREIRA, E. B. 1956.; THEUWISSEN, Jan 1969. 5. BOCKHORN, Olaf 1973.; PUTSCHKE, Wolfgang 1971.