Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)
A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez (1973)
nem használnak, mint amit az Északi-Kárpátokban több helyütt megfigyelhetünk (Szepes, Lengyel-Tátra stb.). Vertikális síkban elhelyezett magas oldalakkal felszerelt hordó szekeret írtak le a Balaton-felvidék, illetve a Bakony vidékén, amit ott batár néven emlegetnek. 115 Nem tartjuk kizártnak, hogy hasonló jármüvek még másutt is előkerülnek, de ezek az alapvető formák elterjedtségi képét, arányait csak kicsiben módosítják. Ezek a formák helyi újítással és idegen etnikumok közvetítésével egyaránt magyarázhatók. A hosszú szekér oldala a nyelvterület legnyugatibb és keleti szélein (székelyek) a leghosszabb. Vasban, Zalában 15, helyenként 16 sukk (480-510 cm) hosszú oldalakat használnak. Csíkban a hordó szekér lajtorja-hossza 4 méter, Udvarhelyben 2 öl. 11 " Kelet-Dunántúlon a hosszú oldal 3,5-4 méter között ingadozik, északon 4 méter körül van. A hosszú szekér méreteit kutatóink többsége sajnálatos módon figyelmen kívül hagyta. Lényegesen több helyről közlik a hosszú kocsi meglétének tényét, mint a kocsioldal pontos méreteit. Az MNA térképe dokumentálni fogja a hordó szekér hosszúságát, de nem teszi szükségtelenné a méretek alaposabb adatolását. Még annyit kell hozzáfűzni ehhez a kérdéshez, hogy a hosszú oldallal megnyújtott kocsi elterjedtségével csaknem teljesen egybevág a szálas termények nyomórúddalvaló lekötésének elterjedtségi területe. A szálas termények behordására szolgáló szekerek vendégrúddal, nyárssal való felszerelésének, lekötésének módozatai, a kötél meghúzására szolgáló eszközök formája és elnevezése olyan téma, 115 amely szétfeszítené e tanulmány kereteit, s amely külön cikket igényel és érdemel. A kocsiszekrény eleje és vége A parasztszekereknek, talyigáknak igen gyakran nyitott a kocsiszekrénye elöl és hátul egyaránt. A hosszú oldalú hordó szekerek általában mindkét végükön nyitottak, saroglyát nem erősítenek rájuk. A nyári szekereknek ilyen tartozéka egyáltalán nincsen. A kocsi, taliga végeit lezáró, s a jármű felépítményét láda formára alakító alkatrészek tehát nem elmaradhatatlan tartozékai a járműnek. A magyar parasztság újkori fuvarozó szekerei azonban általában csukottak, zártak, különösen hátul, a szekér végében. A kocsiszekrény lezárására több módozat ismeretes, amelyek közül kettő látszik alapvetőnek: 1) a szekér végét függőleges síkban rögzített tábla zárja le, ami lehet tömör deszkalap, vagy rácsozat, illetve vesszőfonadék. 2) A szekér végeihez vaslánccal csatlakozó, különböző síkban beállítható farácsozat (saroglya) kerül. Az udvarhelyi székelyek vesszőből font bütü lészákkal zárták le a szekeret elöl és hátul, amelyet az oldal felső rúdjait összefogó deszkapánton {csatlás) belül he113. VAJKAI Aurél 1958. 455. skk. 114. GÖNYEY Sándor 1942. 273.; HAÁZ Ferenc 1932. 15. A zempléni szlovák hordó szekeret I. ANDEL, Karol-MARKUS, Michál 1971. 407. 115. A nyomórúd lekötésének módozataihoz I. SOLYMOSY László 1939.
