Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez (1973)

nulságos! Az Ipoly-Duna vonaltól keletre teljesen ismeretlen. Elterjedt viszont a Dunántúl túlnyomó részén (Tolna-baranyai-somogyi elterjedtsége szórványosan adatolt) és a Kisalföldön a Duna mindkét oldalán, tehát a dél-szlovákiai magyaroknál is. Különösen Nyugat-Dunántúlon látszik kedvelt formának. Ez a kocsioldal 16. századi ábrázolásokon már megfigyelhető fonott kassal, lőcsös kitámasztással párosulva.

101 Lényeges megjegyezni, hogy nyugati mesterek „magyar kocsi" ábrázolásain lelhető fel. Az ívelt kocsioldal az Európában „magyar kocsi"-ként megismert jármű egyik jellegzetességének tűnik. A Felső-Dunántúl, Duna-mente középkor végi újításának látszik, amely különös módon nem terjedt tovább a magyar nyelvterület keleti részeire. Dunántúli elterjesztésében a kocsi, komáromi, győri szekérgyártók mellett más központoknak is biztosan szerepe volt. A pozsonyi szekerek már a 15. században nagy felvevő piaccal rendelkeztek, „országos kelendőségnek" örvendtek.

102 Érdekes módon a baranyai kocsi még a 18. század végén is alighanem egyenes oldalú volt/

05 Az ívelt, középen alacsonyabb kocsioldal távolabbi elterjedtségét a kontinensen nem ismerjük. Szórványadataink vannak, például a lettektől.

104 Ezek azonban a magyar elterjedtség értelmezéséhez nem visznek közelebb. A kérdés feldolgozása nagy hozzájárulás lenne a híres magyar kocsi alaposabb megismeréséhez. Itt kell megemlíteni, hogy a kocsi és a szekér oldalát egyes vidékeken rendszeresen festékkel bemázolják. A kocsi színének a Dél-Alföld városai és nemzetiségei között esetenként a hovatartozását jelző szerepe van. A szekéroldal méretei A szekéroldal méretei alapján az európai szekér-területen belül, de a magyar nyelvterületen is jellegzetes szekérformákat különíthetünk el. Keleti és nyugati szláv, balti területeken a szálas rakomány, polyva szállítására a rendesnél jóval magasabb, létrásoldalú, gyakran kalitkára emlékeztető szekeret használnak.

105 A Kárpát-medencére szűkítve a kérdést, általánosságban CYÖRFFY-vel elmondható: „Az alföldi szekerek általában rövidebbek, mint a hegyvidékiek..."

106 Világosan el kell azonban különítenünk a fuvarozáshoz és a szálas termékek szállításához használt szekereket. Az elsődleges kérdés az, hogy a fuvarozó szekerek hosszúságában, oldalának magasságában mutatkozik-e táji, időbeni eltérés, vagy sem. Az eddigi publikációkból bizonyos táji különbségek leszűrhetők. Debrecenben az „egylovas kisszekér oldalhossza 5 " sukk (1 sukk = 52 cm); a kisebb kétlovas szekéré 6-7 "; a na101. TARR László 1968. 209., 253. rajz; LH. fotó. 102. BÁCSKAI Vera 1965. 81. (Magyar mezővárosok a XV. században. Budapest) 103. 1770-ben Kunmadarason kelt feljegyzésből idézi GYÖRFFY István 1929. 57. (Néprajzi Értesítő XXI.). „Suskával együtt szökött el 2 lovas baranyai egyenes oldalú kocsin, melynek a kerekein vaskarikák voltak." A Dunántúlon általában görbe kocsinak nevezik; vö. FÉL Edit 1941. 68. (Kocs 1938ban). A Csallóközben szerdahelyi kocsinak hallottam emlegetni. 104. PIETKIEWICZ, Kazimierz 1967. 178. 90. rajz. A korábbi irodalom alapján készült új összefoglalás. 105. MOSZYNSKI, Kazimierz 1929. 646. §.; BIELENSTEIN, August 1907-1918. 552. A kérdésnek igen gazdag irodalma van, amelyet ezúttal mellőzünk. 106. GYÖRFFY István é. n. 218.