Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez (1973)

2. kép. Tengely és kerék. A-B. Első tengely és tartozékai: 1. tengely, 2. párnafa, 3. fergetyü, 4. juha; C-D. Hátsó tengely merev rakoncával és belécsapolt lőccsel (A-D. HAÁZ F. 1932. nyomán);. E. kerék 12 küllővel (BALOGH I. 1965-1966. nyomán); F-G. Pántolt kerék, H. tengelyvég és lőcs csatlakozása (IKVAI N. 1967. nyomán); I. kerékagy (JUHÁSZ A. -Tápé nyomán). kerékfala idővel elvásott, a kerék ötszöggé változott, úgy, hogy joggal mondhatták róla tréfásan „nem gördül, hanem lépik."

83 A küllőkés a talpak száma (egy talpba két küllőt tesznek) bizonyosan mutat táji eltéréseket. A küllők száma 8, 10, 12; a talpak száma 4, 5, 6 darab volt. A fent említett ötszögü" (5 talp, 10 küllő) székely szekérkerékkel szemben, a magyarországi taliga- és szekérkerekek túlnyomórészt 6 talprészből, 12 küllővel készülnek, mint azt főleg alföldi adataink igazolják.

84 83. HAÁZ Ferenc 1932. 12. 84. Ezekre a részletekre etnográfusaink rendszerint nem térnek ki publikációikban; szerencsés esetben az illusztráció ad eligazítást. Vö. BALOGH István 1966. 75-77; GYÖRFFY István é. n. XXIX-XXX. táblafotói, 217. lap rajzai; JUHÁSZ Antal 1968. 101., 103.; GRÁFIK Imre 1971. 107; CSALOG Zsolt 1965. 4. Megemlítjük, hogy a küllő neve a székelyeknél fentö. A keréktalp neve Baranyában fót, Hevesben folyó. Vö. SZINNYEI József 1893-1901. megfelelő címszavak.