Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Szánfélék és szánrészek nevei (1997)

szánt - ami nem valódi szán - nevezik. Ennek a tárgynak a régi Csehszlovákia területén több formai változata ismeretes.

49 Szlovák és cseh neve vleki, vlakyés a SÍPOS István által is említett vlacki, vlace stb. Répáshután (Borsod m.) 1920 előtt használták a csúszórudakkal kiegészített félszánt (vlace). Nyári szán volt, s főként ölfát közelítettek vele a mészégető kemencéhez. 1920 után kedveltebb szántípus lett a kurtád, amit két félszánból nyernek. Az előszánon fergettyü fekszik az eplényen. Ezeket egy erös vasszeg kapcsolja össze, s azzal akasztják hozzá az utószán orrát, csúcsban összefutó két vaspántját is.

50 Név nélkül közlik egy szlovák kettős szán fényképét a szomszédos Bükkszentkeresztről.

51 Észak-Gömör és a régi Torna megye magyarsága a lacsuha szánt, kettős szánt otthon nem használta, de a szót ismerte, s az eszközt látta szepességi szlovákok használatában. A szlovák-magyar nyelvhatár más pontjain is tudnak ilyen szánokról. Ipolynyéken (Hont m.) lacsa néven találtam meg, Paláston (Nógrád m.) lacsuha, Tardosbányán (Komárom m.) vlacsohiaz eke szállítására használt csúsztató, az 'ekeló' neve. Ezt a jelentését feljegyezték blacsuha, vlacsuha szóalakban Csúcsom (Gömör m.) magyar népénél is.

5? A vizsgált szó jelentései közül az 'ekeló' és a 'rövid szánhoz, előszekérhez kapcsolt csúszó rúdpár' volt az elsődleges. A magyar korcsolya szó szintén erre utal, noha Pusztafalun (Abaúj m.) és közvetlen környékén ezeket a kezdetleges eszközöket nem írták le. Előszán és hozzákapcsolt korcsolya (hosszú pár csúszórúd) a szénahordás eszköze Hosszúfalun (Brassó m.) és a szomszédos csángó falvakban. Az előszán neve: bakszán. Csúszórudakkal kiegészített félszánok, előszekerek Európa sok vidékén használatban voltak még a 20. század első felében.

53 Ebbe a tárgytípusba tartozik a Hargita nyugati oldalán élő székelyek nyoszojás szánja is (Fenyéd, Zetelaka, Székelyvarság, Szentegyházasfalu, Kisküküllőkeményfalva stb.). A rövid bakszán egyetlen eplényére két hosszú, hátsó végével a földön csúszó rudat kapcsolnak, s ezekre a rókoncáva\, hevederrel \s ellátott csúsztatókra (nyoszoja, nyuszoja) rakodnak.

54 Háromszék erdős tájain (például Gidófalva, Bodok, Bükkszád) a nyoszolyás szán 6-8 rókincával készül. Erdöléshez kettős szánt használnak. A vonórúddal felszerelt előszán neve bakszán, a hozzá kapcsolható utószáné: bakóca.

55 A két szánt lánccal kötik össze. Hosszúfalun az erdöléshez használt kettős szán első tagja szintén bakszán, hátsó tagja a bakonta. Ezeket is lánccal kapcsolják egymáshoz. A bakóca, bakonta csoportba tartozó szánnevek külön vizsgálatot érdemelnek. 49. BARAN, Ludvik 1973. 69. 50. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1984.151-52. 51. GUNDA Béla 1977. 137. 52. ÚMTSz 3. 698.; KEMECSI Lajos 1993. 53. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1979. 363-64. 54. HAÁZ Ferenc 1942. 22-23.; PALÁDI-KOVÁCS Attila 1979. 263. 55. NAGY Balázs 1995. 56-59.