Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Szánfélék és szánrészek nevei (1997)

SZÁNFÉLÉK ÉS SZÁNRÉSZEK NEVEI NOPCSA Ferenc, a kitűnő paleontológus és amatőr etnográfus mondotta, hogy olykor a legegyszerűbb tárgyak a legérdekesebbek. A teherhordó és szállító eszközök zöme egyszerű, mégis megannyi kérdést tartogat a megnevezésüket vizsgáló dialektológusok számára. Egy-egy népnyelvi szó elterjedtségének, eredetének nyomozása legtöbbször igen messzire vezet, s számos kultúrhistóriai tanulsággal zárul. Kitűnő példa erre az északkeleti nyelvjárásokban ismert zajda 'batyu' szó történetének, tágabb kelet-európai hátterének elemzése. Egyebek mellett kiderül belőle, hogy a lengyelben ennek a szónak még 'gyalogszánkó' jelentése is van.

1 A tulajdonképpeni szán két talpon csúszó jármű, amelynek lábakon nyugvó rakfelülete, a talaj és a rajta csúszó talpak fölé emelt, „magasított" rakodótere van. Döntően a „magassága" miatt tekintendő a két talpon csúszó korcsoíyánál az egyszerű csúsztatónál - fejlettebb, az evolúciós sorban később megjelenő járműnek.

2 A „magas szán" Észak- és Közép-Európában a neolitikumig vagy a bronzkor elejéig visszanyúlóan van jelen. Skandinávia, Észak-Oroszország területén a rakományt ezzel a járművel tudták a hó és a lucskos tundra, a vizenyős talajszint fölé emelni. A valódi vagy „magas szán" a csúszójárművek legkésőbbi, legfejlettebb tagja. Európától eltekintve elterjedése egybeesik a rénszarvasnomadizmussal, ami az Óvilág arktikus vidékén a tradicionális gazdasági tevékenységek legkésőbbi formája.

5 Az igazi szánok különböző típusainak szerkesztési elve alapvetően azonos. A szánnak elöl felfelé görbülő két talpa, a talpakba állított 2-4-6 lába, a lábakra keresztben fektetett eplénye és az eplények végébe állított 2-4-6 rakoncája van. Szerkezeti eltérések főként a szánrudak számában, csatlakoztatásának módjában, az „egész" és „félszánok" konstrukciójában figyelhetők meg. Az igazi szánokat sem csupán havon, télen alkalmazzák. Különösen hegyi terepen, s egyes gazdasági tevékenységekhez (például erdőgazdálkodás) kapcsolódóan használják az ún. nyári szánkók különböző változatait. Ezeket a földön, füvön ritkábban pedig dorongokból épített szánúton,

4 deszkából készült hidakon csúsztatják. A szánok osztályozása több elv szerint is elvégezhető. Az egyik lehetséges rendszerezés a következő: A/ Nyári szánok 1. kézi szán, gyalogszán 2. igás szán (teljes szán, félszán). 1. KISS Lajos 1965. 215 2. A csúsztatókról: GUNDA Béla 1966. 3. BIRKET-SMITH, Kaj 1969. 198-99 4. ERDÉLYI Zoltán 1958.