Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Szekerek és fogatok a honfoglalás korában (1997)

13. kép. „Hatkerekü", taligás, hatökrös szittya szekér. Herman Ottó 1909. 105. nyomán 14. kép. Négykerekű, taligás magyar cserényes szekér. Herman 0. 1909. 105. nyomán úgy véli, hogy hám szavunk a szláv eredetű, de a régi magyar nyelvből kimutatható hamut szóból alakult ki elvonással, azaz a végződés elhagyásával.

108 Ugyanott írja: „A magyarság talán a mai Ukrajna - a kijevi „Rusz" - déli területén ismerkedhetett meg a szügyhámmal, s hozta szerszámai között a Kárpát-medencébe." Sajnos, amennyire elfogadható a szóalakulás formai szempontból, azaz lehetséges a hám keletkezése a hamut szóból rövidüléssel, kopással, annyira tisztázatlan a tárgytörténeti hattér. Lehetséges, hogy a hám és a hamut szó szétválását éppen a szügyhám kifejlődése, elterjedése vonta maga után. A kérdés csak az, hogy hol és mikor történt mindez. Végezetül egyetlen megjegyzés: az orosz homutés szláv rokonszavainak középkori, újkori elterjedtségéből nem következik, hogy a magyar hamut is az oroszból származik. Ismernünk kellene előbb az orosz szó forrásait, s a szügyhámok belső-ázsiai történetét. A szlávok állattartásában a ló meglehetősen alárendelt szerepet játszott a korai középkorban.

109 Minden jel szerint az orosz chomut is a török108. BODÓ Sándor 1990. 183. 109. MOSZYNSKI, Kazimierz 1929. 657. 142. §.; HENSEL, Witold 1965. 78.; CZEKANOWSKI, Jan 1952. 113.