Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Szekerek és fogatok a honfoglalás korában (1997)

4. kép. Régies telega hátulról, „módon täräg", „ondor täräg", Chölönbuir, Mongólia. Földes L. felv. 1967-ben. Néprajzi Múzeum F. 218829 télege feltűnt már a mongolok titkos történetében.

5

" Amennyiben az oroszon keresztül jutott a magyarba, akkor is inkább, 'szekér, kerekes jármű' jelentése volt az elsődleges. TARR László feltevése szerint a honfoglalás előtti magyarság a négykerekű járművet is taligának nevezte.

55 Ez a feltevés szükségtelen és teljesen alaptalan. Az ugyanott említett madzsar nevű jármű pedig aligha vezethető vissza a népvándorlás korába. Sokkal valószínűbb, hogy a Krímben raboskodó erdélyiek, székelyek révén terjedt el a 16-17. században a Fekete-tenger északi vidékén (Besszarábia, Krím). Erre utal a székely „félvágás" szekérrel való formai egyezése is.

56 Mindenesetre „joggal tehetjük fel, hogy már a levédiai magyarok is több típusát ismerték a kerekes járműveknek."

57 Szekereik, taligáik fejlettségére és az ótörök nyelvi, kulturális kapcsolatokra utal a fontosabb alkatrészek nevének etimo34. LIGETI Lajos 1962. 168. Mai re/egákhoz: FÖLDES László fényképfelvételei a Néprajzi Múzeumban F. 218829-218861. 35. TARR László 1968. 166. 36. Vö. SZILÁDY Zoltán 1931. 388.; HAÁZ Ferenc Rezső 1932. 10., 13. 37. PALÁDI-KOVÁCS Attila 1973. 12.