Paládi-Kovács Attila szerk.: Szekerek, szánok, fogatok a Kárpát-medencében (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2003)

Szekerek és fogatok a honfoglalás korában (1997)

kű taliga tartozott s a szekérre rakott 10 m széles „nagyházat" (sátort) 22 ökör húzta. Az eleséges fonott kasokat tevékkel vontatták."

15 Rubruknak elindulása előtt a konstantinápolyi kereskedők azt ajánlották, hogy ne málhás lovakkal, hanem kordékkal induljon útnak Batu kán udvara felé, s vásároljon olyan „fedeles taligákat, amilyenekben az oroszok szokták prémjeiket szállítani." Négy fedeles taligával (kiemelés tőlem - PKA) és két másikkal indult útnak az öt fős csapat. A két utóbbi taligában vitték magukkal az alvásra szolgáló hálóládákat. Rubruk és társai lovon utaztak. A taligák hajtására, az ökrök és a hátaslovak gondozására két embert fogadtak fel.

16 Utóbb megbánta, hogy elfogadta az ökörkordéra vonatkozó tanácsot, mert útjának első részét egy hónap helyett csak kettő alatt tette meg. A taligára szerelt ládák jelentőségét világítják meg alábbi szavai: „Ilyen ládákban tárolják minden házi eszközüket és értéküket; jó erősen felkötik tevék vontatta magas taligákra, hogy a folyókon átkelhessenek velük. Ezeket a ládákat sohasem veszik le a taligákról. Amikor a hálásra szolgáló jurtákat a földre állítják, bejáratával mindig délnek fordítják, azután a ládás taligákat helyezik el a házon innen és túl fél kőhajításnyira oly módon, hogy a jurta úgy áll a két taligasor között, mintha két fal között volna."

17 A taligák vontatása tehát történhetett tevékkel is, s azok a taligák a többinél magasabb, nagyobb kerekekkel készültek. Ládás taligákra utal Piano Carpini alábbi megjegyzése is: tolvajokat nem találunk errefelé. Ezért jurtáikat és taligáikat, ahol kincseiket tartják, nem erősítik meg zárakkal vagy reteszekkel."

18 Batu kán népéből az asszonyok foglalkoztak a fogatok hajtásával. „Egy asszonyszemély egymaga képes húsz vagy harminc taligát elhajtani, hiszen sík a föld. Az ökrös vagy tevés taligákat egyiket a másik után kötik, az ökröt hajtó asszony a legelsőn ül, s az összes többi egyforma lépésben követi. Ha úgy adódik, hogy valami rossz útszakaszhoz érnek, szétoldják a taligákat, és egyesével vezetik át rajta. Lassú lépésben haladnak, ahogy a juh vagy az ökör ballag."

19 A fogatok soros összekötése tette lehetővé Rubruk két hajtója számára is, hogy hat taligával boldoguljanak. A tatár előkelők szállásainak „szekértábor" jellegét a többnejűség és a sok asszony cselédségének, ládás taligáinak tömege csak fokozta. „Batu huszonhat feleséget tart, mindegyiknek van egy nagy jurtája - nem számítva a többi kicsiket [...] ezek olyan kamrafélék, hol a szolgáló lányok laknak és minden jurtához jó kétszáz taliga tartozik..."

20 Batu asszonyainak tehát mintegy 5200 taligája lehetett, s azok több mint fele ládát hordozott. Kazária keleti szélén - Asztrahány környékén - a mongolok sós forrásokat, sótelepeket vettek birtokba, s Batunak a sóból nagy bevétele volt. Rubruk szerint „egész Oroszországból ide járnak sóért, és minden megrakott taligáért két vég gyapotkelmét adnak fél yperta értékben."

21 Az oroszok taligái - a sóhordók és a 15. BÁTKY Zsigmond 1935. 202.; Lásd még: BÁTKY Zsigmond 1930. 5. 16. RUBRUK, W. 1255/1986. 205. 17. RUBRUK W. 1255/1986. 208. 18. Piano CARPINI 1247/1986. 108. 19. RUBRUK W. 1255/1986. 209. 20. RUBRUK W. 1255/1986. 209. 21. RUBRUK W. 1255/1986. 206.