Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

PUSZTAI Tamás: A középkori Mohi mezőváros építészeti emlékei

mentén végig azonosítható. A fent meghatározott kutatások eredményeit összevetve írhatjuk le a késő középkori település képét (4. kép). Egy egyutcás település határozható meg. A főutca a település központi részén, a templom körül, attól délre kissé kiszélesedik és egy teret (piactér) alkot. A 4. képen jelöltük azokat az 1974. évi légi felvételen meghatározható felszíni mintázatokat, ahol e légi felvételt az ásatási eredményekkel összevetve bizonyosan álltak épületek.

35 A templom foltjától a főutcán északkeleti irányban (a közeli Ónod felé) haladva sajátos képet figyelhetünk meg. Részben találunk egy épület (?) foltot, közvetlenül a templom mellett. Ez talán azonosítható a LESZIH Andor harmincas években készített feljegyzéseiben olvasható „templom melletti nagy ház" helyével.

36 Az 1563-as forrás említette kettő curia egyikét talán itt kereshetjük. Ezt követően ÉK-irányban továbbhaladva Ónod felé, a főutcával addig párhuzamosan haladó épületomladék-foltok megjelennek a főutcán is, lezárják azt. Ez a légi fotón megfigyelhető zárás - a templom foltjától 80 méterre északkeletre - a szisztematikus felszíni leletgyűjtés értékelésével nem kapcsolható össze. Az általa jelölt esetleges régészeti jelenségeket még nem tudtuk meghatározni, A középkori település beépített főutcájának hossza a terepi vizsgálatok eredményeinek összevetése után a legnagyobb beépítettség idejében 720 méter körüli lehetett

37 a főutca szélessége a feltárt területen 36 méter volt, a település egyéb területein 27-36 méter. Az épületek által lefedett felszín szélessége 35-45 méter. A település belső, beépített területe, az utca területét is beleértve 7-8 hektár kiterjedésű lehetett. Az 1995-97. évi feltárások összesítő térképén az utca déli oldalán megfigyelhető, sűrű beépítettség eltér a korabeli ez idáig feltárt, korabeli, utcás falvainknál nem tekinthető általánosnak, ez a beépítés inkább városias jellegű településeken tapasztalható. Itt kell megvizsgálnunk azt a kérdést, hogy az általunk bemutatott összesítő térképen a település életének második feléből származó házak, melyeket a mezőgazdasági művelés még nem pusztított el, mennyiben tekinthetők egykorúaknak. A déli házsor esetében látható, hogy az épületek homlokzatai nem egy síkban helyezkednek el. A 77-es és a 87-es ház közötti 81 -es épület homlokzati síkja 7 méterrel távolabb került az utcától. A házak leletanyagának eddigi vizsgálata, valamint az esetenként egymáshoz igen közel feltárt épületek alapján bizonyos, hogy a 3. képen bemutatott épületek nem mind egy időben léteztek.

38 A házak régészeti leletanyagának részletes vizsgálata előtt csak valószínűsíteni lehet, hogy egy adott telken időszakonként változhatott az épületek elhelyezkedése. Egy adott telken belül időszakonként a 35. A légi felvételen látható világos foltok kiterjedéséhez képest - az 1995-97. évi ásatás összesítő térképén látható beépítettséget figyelembe véve - az épületfoltok kiterjedését valamivel kisebbre vettük. 36. A LESZIH Andor által 1934-1941 között feltárt jelentősebb kőépületeket magukban rejtő szelvények a település központi részein voltak. 37. Mohi déli részén a településmagot egy jól meghatározható egykori folyómeder zárja. A település északi részén a főutcát onnantól kezdve mértük, ahol az 1974-es légi felvételen az Ónod felől beérkező egykori út sávja mellett már más. korábban nem tapasztalható - épületekre utaló - felszíni mintázatok is megfigyelhetők. 38. Az utca déli oldalán a 74-es épülettől a 82-es felé haladva a feltárt épületfoltok között az alábbi távolságok mérhetők: 4.4; 2,5; 4,1 méter. Az utca északi oldalán a 79 és 78-as épület teljesen egymás mellett található.