Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
PUSZTAI Tamás: A középkori Mohi mezőváros építészeti emlékei
A feltárásokat a miskolci Herman Ottó Múzeum és az ELTE Középkori és Kora újkori Régészeti Tanszéke 1995 és 1997 között végezte, PUSZTAI Tamás és LASZLOVSZKY József vezetésével. A kutatások jelentőségét az adta, hogy ez esetben a mezőváros nagy, összefüggő területeit kutathattuk, így lehetőség volt a településszerkezet vizsgálatára, valamint a település eltérő egységeinek (településközpont, főutca, településszél, periféria) összehasonlítására. Az 1995-97. évi feltárások A település legújabb feltárásai három területet érintettek. 1. A település főutcájának mintegy 80 méteres szakasza. Ez a terület a LESZIH Andor által föltárt központi részektől és a templomtól északkeletre, 180 méterre helyezkedik el. 2. A település déli vége. 3. A települést délről határoló egykori folyómedrek által szabdalt terület kiemelkedései; a feltárásokat megelőző szisztematikus leletgyűjtés során tapasztalt felszíni leletsűrűsödések területe. A régészeti kutatást a település teljes területére kiterjedő topográfiai felmérés előzte meg. E munka részleteit 1996-ban ismertettük. 32 Ekkor az egykori település helyének szintvonalas felmérését; LESZIH Andor ásatási szelvényei elhelyezkedésének lehetséges rekonstrukcióját; a település területéről készített légi felvételeket (1974, 1995); a geofizikai felmérés, valamint a szisztematikus felszíni leletgyűjtés adatait vetettük össze a főutca 1995-96. évi feltárásának eredményeivel. A településszerkezet megismerése tekintetében az előkészítő felmérések szolgáltatta adatok alapvető jelentőségűek. A feltárások bemutatásával párhuzamosan röviden szólnunk kell e munka eredményeiről is. Az általunk felhasznált légi fényképeken egyértelműen elkülönül a települést magában rejtő ÉK-DNy-irányú dombhát tengelyében húzódó sötét, valamint két oldalán, ezzel párhuzamosan egy-egy világos sáv. A domb tengelyében húzódó sötét sávot feltételesen a főutcaként, a sötét sáv két oldalán elhelyezkedő világos sávokat pedig az utca két oldalán elhelyezkedő épületek omladékaként értelmeztük Az egykori települést ÉK-i irányban elhagyó, Ónod felé vezető út nyomait a légi felvételeken szintén azonosítani lehetett. A domb legmagasabb pontjánál lévő háromszögelési pont közelében a központi sötét sáv kiszélesedik, illetve középső részét egy világos folt foglalja el. Ez a világos folt jelölheti az egykori templom helyét. A légi felvételek segítségével megrajzolható településképet egészíti ki a régészeti feltárásokat megelőző szisztematikus felszíni leletgyűjtés értékelése. A szisztematikus felszíni leletgyűjtés értékelése során egyértelműen elkülöníthetünk egy viszonylag leletmentes központi, ÉK-DNy irányú sávot - feltételesen a település főutcáját, és a leletmentes sáv két oldalán húzódó, nagyobb felszíni „lelethegyek" által jelölt telkek egy-egy sorát. 32. PUSZTAI Tamás 1996.
