Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

KEREZSI Ágnes: Az obi-ugorok legjellemzőbb épülettípusai

4. a-b kép.

s Földbe süllyesztett vázas-oszlopos hanti földház (SZOKOLOVA, Z. P 1998 alapján) eredetének kérdésével CSERNYECOV, V. N. is több alkalommal foglalkozott.

11 Kai DONNER pedig az obi-ugor réntartás elemzése kapcsán jutott arra a megállapításra, hogy legközelebbi nyelvrokonaink kúpos sátraikat a velük szomszédos nyenyecektől vették át.

12 Többek között, az ő munkásságuknak köszönhetően, mára egyértelművé vált, hogy a hantik kónuszos sátra nem finnugor, hanem szamojéd eredetű. Ezt bizonyítja például, hogy elterjedésük, ellentétben a fent ismertetett más típusú könnyűvázas épületekkel, nem mindenütt ismert, csak az északi, illetve a rénszarvast tenyésztő obi-ugor csoportoknál. Mint ideiglenes lakhelyet nyáron a halászok is használták, például a Vah folyó mentén.

13 Téli-nyári szállásul azonban csak a rénszarvastartó obi-ugor csoportok számára szolgált. A Szalim és Jugán folyók mentén teljesen ismeretlen.

14 A szibériai csumokat a támasztó oszlopok egymáshoz erősítésének módja és a nyílt tűzhely feletti bográcstartó szerkezet elhelyezése szerint csoportosítják. Ezek alapján öt csum típust szoktak megkülönböztetni Szibériában, a szamojéd, a tunguz, a ket, a dél-török és a tuvai típusokat.

15 Az obi-ugorok által is használt szamojéd típusra jellemző, hogy két-három tartógerenda képezi a vázat, melyek legfelül vagy kötéllel vannak összefogva, vagy pedig az egyik oszlop a másik ágas villájába van ferdén behelyezve (2. kép). A ferdén egymáshoz kötött tartógerendákra kör alakban még 25-40, alul kihegyezett karó kerül. Ezek hossza 5-7 m között ingadozott és minél több volt belőlük, annál nagyobb volt a csum alapterülete. Középen, négyszögletes fakeretben ég a tűz, vagy áll újabban a vaskályha. Az előbbi esetben a bográcstartó szolgafa két speciális vízszintes gerendához van rögzítve, melyek közül az egyik a csum ajtó közeli vázához, a másik egy, a vázhoz erősített függőleges rúdhoz van illesztve. Még pár évtizeddel ezelőtt is, a sátrakat nyáron nyírkéreggel, ősszel és télen több réteg prémmel borították. A sátorhoz való kérget júniusban fejtették le a nyírfáról, majd addig főzték, amíg jó puha nem lett. Miután kivették a vízből, valamilyen nehéz 11. CSERNYECOV Valerij Nyikolajevics 1936. 85-92. 12. DONNER, Kai 1927. 13. KULEMZIN, Vlagyiszlav Mihajlovics-LUKINA, Nagyezsda Vasziljevna 1977. 71 14. Szalamiszkij kraj. 2000. 141. 15. SZOKOLOVA, Zoja Petrovna 1998. 149-150.