Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
PÖLÖS Andrea: Építőáldozatok
a magyarokhoz, és innen sugárzott ki a Balkánra. A balladaátvétel időpontját a 14. század közepére teszi. 56 Más nézet szerint balkáni eredetű, és onnan került Magyarországra. 57 HORGER azt a véleményét fogalmazta meg, hogy a ballada az oláh változatból került a székelyekhez. 58 SZEGEDY a horvát-szerb területen megtalálható változatok összevetése alapján azért nem tartja székely eredetűnek, mert a székely népballada-változatokban a feláldozási módok nem egységesek: például „a vérit", vagy „a hamvát keverjék a mészbe", vagy „kő között égessék meg", és az ilyen változatosság szerinte egyértelműen idegen eredetet jelent. 59 SOLYMOSSY pontosan megadja a ballada keletkezésének helyét és idejét is: az Agraida hídját 1659-ben építették, építői Demetriosz és Manolész mesterek voltak. A kevésbé jelentős folyó, az Agraida hídjáról került át az Arta folyó hídjára a ballada szüzséje, és innen terjedt el a Balkánra, és ezen át Magyarországra. Az építő Manolész nevéből származtatja a román változat Manole/Manule névvariációját. 60 Hadzisz ezzel szemben kimutatta, hogy a Manolisz név nem szerepel egyetlen görög változatban sem. 61 BEKE György kérdéseire válaszolva FARAGÓ József 1712-re teszi a ballada átvételét, amely a Dévára betelepülő bolgároktól került hozzánk, ezért Déva vára a helyszíne az Erdélyben elterjedt Kőmíves Kelemenné balladának. 62 UJVÁRY Zoltán szintén balkáni eredetűnek tartja a balladát, közelebbről Görögországból származónak, melyet az építőáldozat teljesebb meglétével magyaráz, tehát az asszony eleven befalazásával, szemben a magyarországi változatok megölés utáni beépítésével 63 A görög ballada nyomán terjedt el a Balkánon, ahonnan szerb, horvát variánsokból származik a Kőműves Kelemenné. 64 Moldvában bővített változatát is ismerik: az argesi templom építésénél, miután befalazták Mestere Manole feleségét, az építtető földesúr megkérdezte a kőműveseket, tudnának-e még egy ilyen szép templomot építeni. Igenlő válaszukra, hogy ebben megakadályozza őket, elszedette a templom állványzatát, és így a kőművesek fennrekedtek a tetőn. Manole szárnyakat készített a zsindelyből, és így leszállva szerencsésen megmenekültek. 65 Itt feltehetően két (vagy több) ballada összevonása történt. Ebbe a balladakörbe, tehát az építmény felépítéséhez-megállásához emberáldozat szükséges - típusú balladák közé tartozik egy árzá-mordvin balladás ének. 66 Ebben Kazány város (az egész város, és az erőd, tehát nem egyetlen épület) építéséhez az építtető falu egyik családfőjének (tehát nem az építőnek) az egyetlen lánya, a 56. VARGYAS Lajos 1976. 27-43. 57. SEBESTYÉN József 1911. 58. HORGER Antal 1902. 447. 59. SZEGEDY Dezső 1910. 20-21. 60. SOLYMOSSY Sándor 1923/24. 135. 61. HADZISZ, DimitrioszG. 1960. 62. BEKE György 1995. 271. 63. UJVÁRY Zoltán é. n. 19. 64. UJVÁRY Zoltán é. n. 22. 65. Saját gyűjtés, Külsőrekecsin, 2000. 66. KAZÁNY 1928. 52-53.
