Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
PÖLÖS Andrea: Építőáldozatok
adni az építkezés sikeréért. Az emberáldozat nyilván nagy (jelen esetben vár ) építkezéseknél bizonyult szükségesnek, egyszerűbb esetben, például lakóháznál ezt kiválthatta az állat, vagy annak egy része, esetleg az ember értékes de pótolható-újranövő része, például haj, köröm, 31 vagy vér. A haj, mint a lány asszony ékessége, férfibolondító eszköze, erejének hordozója stb. szerepel; illetve rontásnál-megfogásnál mások által felhasználható, ezért megőrzendő, vagy (tűzben) elpusztítandó, illetve parókának pénzért eladható. A női hajat, mint varázsszert említi ÚJVÁRINÉ KERÉKGYÁRTÓ Adrienne is. 32 A haj(fonat) áldozatként való felhasználása szerepel Taródfán, 33 és Vácott, 34 illetve Egerben. 35 A váci épület ÉNy-i oldalán a középkori ház maradványait a török pusztítás után meginduló barokk kori újjáépítés alkalmával újra felhasználták. Itt az elfalazott bejárati ajtónyílás jobbján, a falazat eresztékébe szorítva találták meg a két hajtincset, melyek közül az egyik csomózott volt. 36 CSEMEGI az elhelyezést nem az utólagos átépítéssel hozza kapcsolatba, hanem középkorinak véli. Vele ellentétben a váci, és az általa feltárt egri példát idéző Cs. TOMPOS, 37 és nyomán BARTHA is 38 a másodlagos, tehát a barokk kori átépítéshez köti, és mindketten a török korra teszik a hajáldozat szokássá válását. Az egri püspöki palota pillérébe fúrt lyukban elhelyezett haj ezt valóban megengedi, de a váci épületnél a középkorban használt falszakaszban, és nem a befalazásban találták meg a hajtincseket, így itt semmi nem utal utólagos elhelyezésükre. Ez alapján a haj áldozatként való felhasználása már a középkorban is szokásban volt. Egyedi előfordulása inkább azzal függ össze, hogy a haj, mint minden szerves anyag, bomlékony, bár a haj és a köröm a temetés után a legtovább megmaradó emberi részek, és ezt a megmaradást segíthette ebben az esetben a vakolat mésztartalma is. A törökkor előtti időből tehát csak különleges esetben találhatunk hajáldozatot, de nem a szokás kialakulásának késői volta miatt. Sem a váci, sem az egri esetben nem ír a szerző a hajtincsek színéről, a taródfai koromfekete, férfihajcsomó volt. Az baromfiáldozatoknál - tehát ott, ahol az állatot ténylegesen meg is ölik, és a testét felhasználják -, csak akkor említik meg az áldozatra szánt állat színét, ha az fekete. 39 ) A pogány votjákok áldozati szertartásán fekete ürüt, fekete ökröt és pej, sárga vagy szürke csikót áldoznak, mert „e színekre van szüksége az istennek a votjákok hite szerint." 40 A Kazány alapításáról szóló balladás énekben sorrendben szürke lovat, illetve vörös 31. „Montaillou-ban a háznak megvan ezen túl a maga csillagzata, a maga jó szerencséje, melyben „része van még az elhunytaknak is". Ezt ... úgy lehet megmenteni, hogy a halott családfő körmének és hajának darabkáit a házban őrzik." (LE ROY LADURIE, Emmanuel 1997. 59, 184, 320-321, 480, 552.) 1294-1324-ből származó franciaországi (okszitán) falu inkvizíciós jegyzőkönyvéből. Az erdélyi szászoknál a temetés előtt levágják a halott körmeit, és egy rongyba varrva elrejtik, hogy „ a háznak szerencséje ne vesszen oda a halottal együtt." (HERRMANN Antal 1893. 124.) 32. ÚJVÁRINÉ Kerékgyártó Adrienne 1937. 6. 33. CSABA József 1959. 256. 34. CSEMEGI József 1955. 134. 35. CS. TOMPOS Erzsébet 1958. 150. 36. CSEMEGI József 1955. 134. 37. CS. TOMPOS Erzsébet 1958. 150. 38. BARTHA Elek 1984. 10-11. 39. SÁNDOR Mihályné 1976. 219., BECK Zoltán 1981. 27., TÉGLÁS István 1910. 60-61.. HOLLÓ Domokos 1935. 38. 40. HERRMANN Antal 1903. 460-462.
