Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

BENKŐ Elek: Régészeti megjegyzések a székelyföldi lakóházak középkori történetéhez

9. kép. Székelykeresztúr-Gyárfás-kúria. Részlet az épület késő középkori eredetű pincéjéből (BENKŐ Elek felvétele) sütőkemencéről 15. századi szász mezővárosban is hallunk. 1428-ban a nagydisznódi Stephan Hertwig eladta fél udvarát (mynen hoff halp dez teyl) Hans Schnellnek, és szabad bejárást engedélyezett a vevőnek a megmaradt fél udvarra, a kúthoz és a sütőkemencéhez (czu bronne vnd ouch czu dem baköfin)

47 A forrásokból úgy gyanítható, hogy a felbukkanó székelyudvarhelyi (fa)házak a kéthelyiséges, nyitott ereszes falusi házaknál magasabb színvonalat képviseltek. Pribék Gergely többosztatu, a pince miatt magas házának csak a szobáját említi írott adat, tudjuk viszont, hogy az épület tornácos volt, ahonnan Pribék rálőtt az utcán haladó körmenetre.

48 Nagyobb, az utcára és a pitvarból az udvarra egyaránt ajtóval nyíló faházakat említenek a 17. századi Marosvásárhelyen.

49 Az a tény, hogy a 16. század végén már Székelyudvarhely közvetlen környékén (például az imént említett Kadicsfalván) is találkozunk olyan bonyolultabb alaprajzú épülettel, mint a szomszédos mezővárosban, arra utal, hogy a kisebb-nagyobb nemesi udvarházak mellett a mezővárosoknak is alapvető hatása lehetett a környező falvak népi építészetére, így házainak felépítésére. A kőház a 16. század végi Székelyudvarhelyen még igen ritka volt. Egy ilyen épület megosztásán 1592-ben két testvér, Kovács István és Kovács Péter perlekedett, kj laknék az keo házban s az keo pencze is kie lenne

50 A tanúvallomásokból kiderül, 47. Ub IV. 324-325. 48. SzOkl ú.s. I. 194-199.: II. 130-134. 49. VIGH Károly 1980. 146-147. 50. SzOkl ú.s. II. 124.