Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

BENKŐ Elek: Régészeti megjegyzések a székelyföldi lakóházak középkori történetéhez

8. kép. Székelykeresztúr-Szabadság tér 44. 15. és 17. századi kőpince maradványa A peres iratok tanúvallomásaiból elénk táruló házak a 16. század végén már hosszú idő óta többosztatúak. Leggyakrabban emlegetett részük az eresz volt. A Székelyföldön ez a szó nem a mai fogalmaink szerinti ereszt, hanem pitvarszerű előteret jelentett. A pitvarmegnevezést, ha ritkábban is, de szintén használják forrásaink.

32 Az udvarról ide lehetett belépni

33 itt zajlott számos házi tevékenység,

34 32. 1597: Székelyudvarhelyen Nagy Gáborné az udvarról be mené az pituarba, SzOkl ú.s. III. 66. 33. Székelyudvarhely, 1599: kj mené az erezbeol az vduarra, SzOkl ú.s. III. 99. 34. Kadicsfalva, 1599: en ben az erezbe hagjmat iiztitok uala, SzOkl ú.s. III. 104.