Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

PUSZTAI Tamás: A középkori Mohi mezőváros építészeti emlékei

0 2 4 6 8 10 Méter 7. kép. Mohi mezőváros főutcáján lévő, 82-es sz. épület telkének feltárása során előkerült épületmaradványok elhelyezkedése Legkorábbi építési fázisából kisebb sárga agyagtapasztással bíró padló töredéke, valamint a hozzá tartozó kemence (s2310) maradt meg.

53 A kemence részben az alatta lévő o99 gödörház széle fölé épült, emiatt később félig megsüllyedt. A sütőfelülete ovális, alapterülete 2,6x1.8 méter volt. A kemence az ÉK-i fal mentén helyezkedett el, összeszűkülő tüzelőnyílása a DNy-i oldalán volt. A sütőfelület felszínét sűrűn egymás mellet elhelyezkedő edénytöredékekből álló réteg alkotta. E réteg felszínét agyaggal lesimították. A kemencéhez tartozó felszínt csak töredékesen lehetett dokumentálni. A kemence cseréptapasztásában talált leletanyagot a 15. század végére, a 16. század elejére keltezhetjük. Ezt az építési fázist fedte le az o82-jelű épület 15x6 méter alapterületű agyagpadlója. A padló felszínét a szántás helyenként letarolta. A padló kialakítása során feltöltött, egynemű agyagréteg vastagsága 20-30 cm volt. Az agyagpadló megmaradt 53. A számok előtti s-betű a stratigráfiai egységelnevezés rövidítése.