Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
SABJÁN Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai
dekából többféle szem és csempe került elő, melyek darabszámát figyelembe véve a kályhát is rekonstruálta SZABÓ Kálmán 190 (14. kép). A leletben egyszerű, bögre alakú szemek, négyzetes szájú üres tálak, cipós tálak, áttört mérműves előlapú tálak és háromszögletű tornyos oromcsempék voltak. Ha az ásató nem tévedett, akkor a kályha alkatrészei csak ebből a leletből ismertek. A rekonstrukcióban jó elképzelések vannak, sajnos a méretek és az arányok teljesen rosszak. Reális lehetőség, hogy a bögrék a kályha alsó részében vannak, a tálak pedig a felsőben. A felső rész csempéinek teljesen összekevert felrakása nem valószínű, az oromzat rekonstrukciója - eltekintve a méretektől - jónak mondható. 191 A kályhák kapcsán az is megválaszolatlan kérdés, külalakjuk, csempéik elrendezése nagytáji egyezéseket mutatott-e? A lakiteleki kályha pusztulása minden bizonnyal a 16. század folyamán következett be, az írott források szerint használatuk még a 17-18. században is tartott. 192 Szórványos előfordulásuk arra utal, hogy csak úri szobák fűtésére állították fel őket. Készítési helyeik a nagyobb mezővárosok lehettek, ahogy a hivatkozott debreceni és nagybányai céhszabályzat ezt el is árulja. Szemeskályhák a Székelyföldön A kor egyszerű kályháiról Erdélyből, vagy szűkebben a Székelyföldről kevés adatunk van, de Székelykeresztúrról és környékéről már kirajzolódik egy olyan kályhatípus képe, amelynek elterjedési határait sajnos nem tudjuk követni és megbecsülni. 193 A 15-16. századi anyagban itt is szerepelnek a szemeskályhák, melyek vegyes összetételúek, tál alakú szemekből és domborműves csempékből állnak, ez utóbbiak között az egyik érdekes változat csak egy hátrész nélküli domborműves lap. A lapok a kályhák sárból vagy téglából épített alsó szögletes részét boríthatták, míg a tál alakú szemek a kályha felső hengeres részében voltak. A csempéknek és tálaknak sarokelemeik nem kerültek elő, lehetséges, hogy a kályha alsó részén a csempeburkolat nem terjedt ki az egész oldalra, csak középső felületére. 194 A kályhák oromzatát lapcsempékből rakott, bástyatetőt utánzó pártázat díszítette, 195 Ugyanakkor zavaró momentumként hat, hogy egyes ásatási anyagokból olyan tapasztástöredékek kerültek elő, melyek a tálak egyenes összeépítését mutatják. 196 190. SZABÓ Kálmán 1938. 96.; 95. 442. kép.; 97. 443-446. kép. 191. SZABÓ Kálmán 1938. 95. 442. kép. 192. A nagybányai fazekasok 1633-ban, a debreceniek 1715-ben még készítéséről intézkednek, de 1796-ban már nem szerepel a céhremekek között. Az irodalmi hivatkozásokat lásd: SABJÁN Tibor 1998.485-486. 193. BENKŐ Elek-UGHY István 1984.; BENKŐ Elek 1992.; BENKŐ Elek-DEMETER István-SZÉKELY Attila 1997. 194. BENKŐ Elek 1992. 36. 195. Rekonstrukcióját közli: FÜLÖP Lajos 1990. 1. kép. 196. BENKŐ Elek-DEMETER István-SZÉKELY Attila 1997. 59.; 139.: 137. 43. kép.; 44. tábla.
