Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

SABJÁN Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai

-tál alakú félcsempe Ez a ritka kályhaszem csak a külsővati leletekből ismert, itt csak egy példánya került elő. Valószínűleg a kályha felső részének kör alakú sorait fogyasztották vele, hogy a felső sorok átmérője egy kicsivel keskenyebb legyen, mint az alattuk lévőé.

13 -tál alakú, mérműves szájú kályhaszem A mély kályhaszemekből készítették ezt a díszített tál alakú szemet, melynek szájnyílása a gótika kedvelt négykaréjos motívumát mutatja. Az oldalak közepére ragasztott kis mérműves lapok mintázatát késsel vágták ki. A gazdagabb kiállítású kályhák tartozéka volt. -tál alakú sarokcsempe Egy mintázott agyaglap és egy sekély mélységű tál alakú szem összeragasztásával kialakított aszimmetrikus sarokcsempe, melynek éleit minden esetben kötélmintázatot utánzó X alakú bevágásokkal díszítik. A sarokcsempét a kályhán belüli elhelyezkedése miatt nem lehet mély tálból készíteni.

14 A saroklapok díszítése a nagytáj kályháinak egyik legjobban variált eleme. Gyakori a saroklapokon az indás makkos motívum, kicsi és nagy rozettákkal, de más díszítményeket, például két nagyobb rozettából álló kompozíciókat is gyakran alkalmaztak.

15 Ritkábban fordultak elő a félbevágott Szent Györgyös,

16 az egy nagy rozettás,

17 és az egyedileg készített

18 saroklapok. -tál alakú sarokcsempe mérműves szájú nyílással A mérműves sarokcsempe ugyanúgy készül, mint egyszerűbb társa, csak tál alakú szájnyílását 3 darab (a sarokéi felől nincs lapocska!) mérműves lappal díszítik. Ez is bizonyítéka annak, hogy a mérműves tálak helye a kályha aljában van. -domborműves előlapú csempék A kutatás kezdetben csak ezekre a sekély kiállású domborműves csempékre koncentrált. Ma már tudható, hogy csak a szemeskályhák alsó sorát képezték. Ez az építési gyakorlat a 20. századig megőrződött népi cserépkályháinkon,

19 A térség kályhacsempéinek változatos, bár bizonyos témák körül mozgó motívumai nem mindig azonos megfogalmazásúak. A leginkább népiesnek nevezhető csempék fába metszett formával készültek, nagyon csekély plaszticitással, keskeny és egyszerű keretezéssel. Ilyenek az oroszlános és a Szent Györgyös csempék, melyekből több változatot is használtak.

20 Ezeken a csempéken többszörös keretelések nyomait fi13. ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989a. 93. 14. ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989a. 87. 3. kép. 15. ÉRI István 1964. 90. 68. kép.; KOVALOVSZKI Júlia 1969. 239. 11. kép.; KOZÁK Károly 1972. 272. 5. kép.; TAMÁSI Judit 1989. 156. 6. tábla.: SZŐKE Béla Miklós 1996. 149. 3. kép.: VÁNDOR László 1996. 82. 2. kép.; PARÁDI Nándor 1990. 151. 2. ábra.7.: 158. 5. ábra. 9. 16. MÉRI István 1957. XLVI. tábla. 9. 17. KOVALOVSZKI Júlia 1969. 239. 11. kép. 18. KVASSAY Judit 1996. 97. kép. 1. 19. SABJÁN Tibor 1991b. 277. 20. Legépebb példányaik: ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989a. 67. IV. tábla.; 68. V. tábla.; 71. VIII. tábla.; 72. IX. tábla.