Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

SABJÁN Tibor: Késő középkori népies kályháink nagytáji vonatkozásai

1. kép. A gazdagabb felépítésű külsővati kályha rekonstrukciója (ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989a. 99. 19. kép. után) szemeskályha alkatrészei voltak, több más típusú díszített oromcsempével és saroklappal közösen.

4 Ennek a szemeskályhának voltak egyszerűbb és gazdagabb kivitelezésű változatai is. Elterjedési területük a Dunántúl nyugati és középső részeit foglalja magába, belenyúlva a Kisalföld kapcsolódó szegélyébe. Ezen a területen azonban ennek a szemeskályhának nem csak ez az egy típusa fordult elő, hanem felépítésében hasonló 4. Ezeknek a szakirodalmi adatoknak a felsorolását és idézését lásd: ILON Gábor-SABJÁN Tibor 1989a. 94-106.; Azóta ezekről a kályháról megjelent munkák: TAMÁSI Judit 1989. 149-181.; PARÁDI Nándor 1990. 147-167.; KVASSAY Judit 1996. 219-241. 94-97. kép.; SZŐKE Béla Miklós 1996. 251-305. 146-150. kép.; VÁNDOR László 1996. 183-217. 82-83. kép.