Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
MIKLÓS Zsuzsa-VIZI Márta: Adatok a középkori Ete mezőváros településszerkezetéhez és háztípusaihoz
végső pusztulásának idején égett le. 38 Feltehetően felszíni, többosztatu épület lehetett a 8. ház (1998-99). Mivel azonban a jelenlegi felszín közelében helyezkedik el, a fentebb már leírt pusztítások miatt pontos alaprajzát, szerkezetét ma már nem lehet rekonstruálni. Kora a 16. századra tehető. Mint láttuk, a források szerint Ete a 17. század elején pusztult el, és soha többé nem éledt újjá. Területét (az egykori házak helyét) a szomszédos decsiek legelőként hasznosították évszázadokon át. Ennek köszönhetően a házomladékok egészen 1962—63-ig, a legelőfeltörésig megmaradtak. Akkor azonban, a gépi talajegyengetés következtében a legkésőbbi, 17. század eleji réteg teljesen elpusztult. Ezért ma már igen csekély annak az esélye, hogy az ásatásokon a végső pusztulás idejéből származó objektumokat találjunk. Az eddigi leletanyag és az objektumok zöme a 15-16. századból származik. A légi felvételeken - a körülményektől függően - 29-39 db, - házakra utaló - folt figyelhető meg. Ezzel szemben az 1557. évi összeírásban 155, az 1572. éviben pedig 192 ház szerepel. Ennek az eltérésnek több oka is lehet: Az 1960-as évek talajegyengetései következtében több ház teljesen megsemmisülhetett. Figyelembe kell vennünk a természetes pusztulást is: a török összeírások óta eltelt évszázadok során - elsősorban a település K-i és D-i szakaszán - a Báta vize is több méter szélességben leomlaszthatta a domboldalt, ezzel több ház és egyéb objektum eltűnését okozva. A légi felvételeken - minden valószínűség szerint - a házaknak csak egy része látszik: például a jelenleg már csak világos sávként mutatkozó utcák is több házat rejthetnek. Miután egy-egy légi fotós folt igen nagy méretű (10, 15, 28x10-30 m), ezért biztos, hogy ezek több házat is tartalmaznak. Erre utalnak az 1996-ban újra megindult kutatások is: például az 1998 óta kutatott 28x30 m kiterjedésű folt az eddigi ásatások szerint 5 házat takar. Azt sem tudjuk pontosan, hogy a török összeírok milyen szempontok szerint készítették az összeírást. Ete részletes településtörténeti értékeléséhez tehát további kutatások szükségesek: az intenzív terepbejárások eredményeinek részletes kiértékelése; további légifotózások különböző megfigyelési körülmények között; minél több - a légi felvételeken látható - folt teljes feltárása, értékelése.