Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

PÁLÓCZI-HORVÁTH András: A késő középkori népi építészet régészeti kutatásának újabb eredményei

5. kép. Szentkirály, 7. ház alaprajza. Az eredetileg kéthelyiséges 7/1. sz. ház helyére, részben a falak felhasználásával építették fel a háromhelyiséges 7/11. sz. épületet 6. kép. Szentkirály, 25. ház alaprajza a II. periódusban lyesztett volt. A konyha hátsó sarkában nagyméretű kőkemencét tártak fel, a szobának nem volt tüzelője. KOVALOVSZKI Júlia szerint a ház a 15. század végére, 16. század elejére keltezhető, tulajdonosa kisnemes lehetett.

40 Muhi (Borsod-AbaújZemplén m.) középkori mezőváros feltárása során több süllyesztett szintű épület is előkerült. A 23. sz. egyhelyiseges épület téglalap alakú, 6,8x4,2 m alapterületű, alapozás árkos, kemencés volt, padlószintje 50-60 cm mélységben húzódott, a 16. század elején pusztult el. A 15. század folyamán fennálló, a 16. század elején el40. KOVALOVSZKI Júlia 1969. 246-247. 25. kép.