Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

PÁLÓCZI-HORVÁTH András: A késő középkori népi építészet régészeti kutatásának újabb eredményei

2. kép. A szentkirályi 4/a ház makettje. Tervezte TARNAY Tünde és PÁLÓCZI HORVÁTH András, készítette BUKOVINSZKY Róbert és KOVÁCS Géza (a szerző felvétele) tetővel ellátott, lépcsős lejáratú, mély vermet, melyek önálló építménynek tarthatók, valószínűleg tárolóhelyiségként szolgáltak, talán kezdetleges földpincének tekinthetők (14. és 24. épület).

37 A Kecskemét környéki ásatások során a lakóház közelében több esetben tártak fel pincének, veremnek vagy kamrának használható, részben földbe mélyített helyiséget.

38 A felsorolt példák építéstechnikai szempontból kezdetlegesnek, a veremházakhoz képest is hevenyészettnek tűnnek: az alaprajz, a gödör oldalfalai és a tető kialakítása szabálytalan, a felhasznált építőanyagot mindössze a tetőtartó oszlopok, karók és a valamilyen egyszerű növényi anyagból készült héjazat jelentik. Az ilyen típusú építmények minden bizonnyal a népi kultúra legarchaikusabb rétegéhez sorolhatók. 3. Süllyesztett szintű épületek Már az Árpád-korban is előfordulnak felmenő fallal rendelkező, de süllyesztett szintű épületek.

39 A késő középkorból elsőként Nagyvázsony-Csepelyen (Veszprém m.) került elő süllyesztett padlójú épület: a háromhelyiséges, cölöpvázas-sövényfonatos lakóház konyhája a földfelszínre épült, a tőle balra nyíló szoba padlója kb. 80 cm-rel volt mélyebben. A jobbra nyíló, nem teljesen feltárt helyiség szintje kissé süly37. Az 1984-ben feltárt 14. épület és az 1987-ben feltárt 24. épület közöletlen. PÁLÓCZI HORVÁTH A. 1988. 104. 38. SZABÓ Kálmán 1938. 86. 39. MICHNAI Attila 1981. 229.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1987. 164.: BALASSA M. Iván 1985. 58.