Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

WOLF Mária: 10. századi település Edelény-Borsodon

22. kép. Két cölöplyuk a 9. ház kemencéje előtt képen a további ásatások feltehetően változtatni fognak.

67 A korabeli élet sokszínűségére, a különböző lakásformák, a felszíni és földbe mélyített házak egymás mellett élésének lehetőségére LÁSZLÓ Gyula hívta fel többször a kutatás figyelmét.

68 Az egyoldalú szemléletben rejlő hibaforrásra MÜLLER Róbert

69 figyelmeztetett. SZABÓ J. Győző hézagos ismereteink fényében arra intett, valljuk be, hogy csak egyfajta Árpád-kori háztípust ismerünk, a földkunyhót. „Pedig könnyen belátható, hogy a 10-13. századi társadalmunk egészét tekintve legalább annyian laktak jurtában és faházban, mint földkunyhóban/'

70

' Egymástól függetlenül hasonló eredményre jutott a közelmúltban FODOR István és MESTERHÁZY Károly. A magyar ház fejlődéstörténetét vizsgálva megállapították, hogy a földbe mélyített, egysejtű gödörházak nem lehetnek a 14. századtól általánosan megjelenő, többosztatu földfelszíni házak közvetlen előzményei. A földfelszíni házak előzmények nélküli hirtelen megjelenését pedig semmiféle gazdasági-társadalmi változás nem indokolhatja. Ebből következően mindkét kutató úgy vélte, a gödörházak mellett mindenkor léteztek földfelszíni épületek, és ezek szervesen hozzátartoztak 10-13. századi falvaink képéhez. A fölmenő falú, illetőleg földfelszíni épüle67. MÉRI István 1964. 47-48. 68. LÁSZLÓ Gyula 1964-65. 69. MÜLLER Róbert 1972. 195. 70. SZABÓ J. Győző 1975. 19.