Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

WOLF Mária: 10. századi település Edelény-Borsodon

17. kép. A 8. ház falának szerkezete Dózsakertben,

39 Pilismarót-Szobi révnél,

40 valamint Poroszló-Rábolypusztán is 41 A sekély, ágasfák nélküli gödrök boronaházként való értelmezése már hosszabb ideje foglalkoztatja a kutatást.

42 Különösen ott merülhet fel a boronafal meglétének lehetősége, ahol a kemence nem szorosan a ház falánál, hanem attól bizonyos távolságra helyezkedik el.

43 Elsősorban SZABÓ István kutatásaiból közismert a tény, amely szerint hazai forrásaink egyértelművé teszik faházak Árpád-kori meglétét. SZABÓ István úgy vélte, bár faházakról a 13. század végétől vannak tömeges adataink, ennek elsősorban a forrástechnikai és köztörténeti okokra visszavezethető kései híradás lehet a magyarázata. „Mi sem volna azonban eltévesztettebb, mint úgy tekinteni a 10-12. századi Magyarország falvait, mint ahol földbe ásott putriknál egyéb lakóhelyet nem lehetett látni." Valószínűvé teszik ezt már 11. századi forrásaink is. A korabeli régészeti eredményeket figyelembe véve azonban SZABÓ István úgy látta, „A további ásatások valószínűleg be fogják bizonyítani, hogy a 13. században az országban már nem a föld-, hanem a faház kezdett előlépni jellemző háztípusnak."

44

11-12. századi faépü39. VÉKONY Gábor 1988. 289-299. 40. KEMENCZEI Tibor-STANCZIK Ilona 1979. 11. 41. SZABÓ J. Győző 1975. 46. 42. SZABÓ J. Győző 1975. 54. skk. vonatkozó irodalommal. 43. FODOR István 1989. 34.; LÁZÁR Sarolta 1998. 50. 44. SZABÓ István 1969. 32-33.