Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
WOLF Mária: 10. századi település Edelény-Borsodon
7. kép. A 8. ház metszete tartották, amely a ház leégésekor a födém fa és agyag részeivel együtt a padlóra zuhant. Hasonló helyzetet figyelhettünk meg a 7. háznál is, ahol egy 3,3x3 méteres területen 8-10 cm vastag égett gabonamagból álló réteget, megközelítőleg fél mázsa terményt találtunk. Itt is az égett gabonamagvak alatt helyezkedett el a ház omladéka. Telepünkön tehát legalább két háznál valószínűsíthető, hogy padlása volt. A feltáráson tett megfigyeléseink alapján a 8. házat földfelszíni, négy sarkán fatuskókon álló faházként rekonstruálhatjuk, amelynek agyaggal letapasztott fa födémé is volt. 6 (21a-c. kép) Tudatában vagyok, hogy állításom túlságosan merésznek tűnhet. A tiszta gabonamagvaknak az égett agyagomladék fölötti elhelyezkedésére azonban más magyarázat aligha lehet. A padlás jelentésű hiu szavunk ugor, vagy finnugor kori ősi örökségünk, 7 így ismerete a honfoglalás körüli időszakban nem zárható ki. A padlás a későbbi évszázadokban is a paraszti lakóház szerves részét képezte. A kamrák mellett a legfontosabb tárolóhely volt, ahol gabonát, élelmiszereket, gazdasági szerszámokat tartottak. A padlást általában vastagon letapasztották. Ezzel kettős célt szolgáltak. Szigetelték és a tűztől védték a tető fa alkatrészeit, de biztosították a magok szennyeződés és veszteség nélküli tárolását is. 8 Különösen a 7. ház esetében figyelhettünk meg hasonló állapotokat. Itt ugyanis a gabonamagvak mellett két ekevasat, rövid kaszát, baltát, kolompot is találtunk a ház omladéka felett. Ezekről feltehető, hogy a magvakkal együtt a padláson tárolták őket. A kemence szájánál előkerült két karólyukról úgy véljük, hogy egy, a faház tűzvédelmét és egyszerű füstelvezetését szolgáló szikrafogó nyomai lehettek. A néprajzi 6. Rekonstrukciós rajzunkon a ház bejáratát a déli oldalon, a kemence mellett helyeztük el. Erre a feltárt anyagban már több példa is adódott. Vö.: Visegrád-Várkert KOVALOVSZKI Júlia 1986. 62.; ILON Gábor 1996. 304. 2. ábra; LÁZÁR Sarolta 1998. 48. további irodalommal. Ennek ellenére könnyen lehet, hogy amint már említettük, a 8. ház bejárata az északi oldalon nyílt. A rekonstrukciós rajzot SABJÁN Tibor készítette, munkáját ezúton is köszönöm. 7. A magyar nyelvtörténeti-etimológiai szótára. Főszerk.: BENKŐ Lóránd 2. kötet 1870. 85.; 122-123. 8. Néprajzi Lexikon. Főszerk.: ORTUTAY Gyula 4. kötet 1981. 152.
