Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)

WOLF Mária: 10. századi település Edelény-Borsodon

1. kép. A borsodi földvár fekvése Az omladékréteg eltávolítása után előtűnt a házak tapasztott, átégett padlója (5. kép). Ezen többször vastag hamuréteget (például 2. ház), illetve szenült magvakból és apró cseréptöredékekből álló réteget találtunk (például 1. ház). A padló a házak nagy részében megrongálódott. A házak többségében a padlót közvetlenül az egykori felszínre tapasztották, házak, illetve padlójuk földbe mélyítésére semmilyen jel sem utalt.

4 A padlóval egy szintben, többnyire a délkeleti sarok közelében állt a házak kemencéje. Ettől eltérő helyen, a délnyugati sarok közelében helyezkedett el a 4. és az 5. házban. A kemencéket kötőanyag nélkül, nagyobb kövekből építették. A kövek jórészt szétszóródtak, csak néhányat tudtunk eredeti helyén megfigyelni. Az 1. ház kemencéjének kövei között azonban agyagmaradványokat is találtunk. Ahol ezt megállapíthattuk, ott a kemencék U alakúak, és meglehetősen kis méretűek voltak (3. ház: 0,8x1 m; 5. ház: 0,8x1 m.). A tetőzet lezuhant maradványait több ház omladékai között is meg tudtuk figyelni (6. kép). A tetővel kapcsolatba hozható, földbe mélyedő oszlophelyek azonban nem kerültek elő.

5 4. Első beszámolómban földbe mélyített házként értelmeztem az 1. és 2. házat: WOLF Mária 1992. 403-404. Ez azonban a későbbi ásatási tapasztalatok tükrében tévedésnek bizonyult. Megtévesztő volt, hogy ez a két ház közvetlenül az első árok északi, menetelesen mélyülő szélén helyezkedett el. Ennek ellenére e két ház szerkezete semmiben sem tért el a későbbiek folyamán előkerültekétől. 5. Nem bizonyos, hogy ilyennek tekinthetjük a 2. ház északkeleti sarkában kibontott cölöplyukat, annál is inkább csak egyet találtunk belőle.; Vő.: WOLF Mária 1992. 404.