Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
MOLNÁR Erzsébet: Esztergom-Zsidód Árpád-kori település lakóházai
rokból a szoba belső sarkába fut. GUNDÁ-tól függetlenül, Gustav RANK a kelet-európai parasztszoba térhasználatát vizsgálta és számos elemzést végzett különböző észak- és belső-ázsiai építményeken. Ezekről megállapította, hogy egész Kelet-Európában a lakószoba négy funkciójú térként fogható fel, amelyet ő „sarkos elrendezésnek" nevezett el - amely megegyezett a GUNDA-féle megállapításokkal -, és amelynek lényege, hogy a kemencével szemben elhelyezkedő rész - az asztal és környéke - az ünnepélyes rész - a kultikus tér. 6 Régészeti feltárásaink bizonyítják, hogy az Árpád-kori veremházainkban jól elkülönített belső terek figyelhetők meg, amelyekben a sarkos elrendezés alapján a kemence (a munkatér) és az ülőgödör (a kultikus tér) a ház két ellentétes szögletébe került. CSILLÉRY Klára, aki részletesen elemezte a magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdeteit az Árpád-kori veremházak rendjét, az újkori magyar paraszti lakószoba ősformájának tartja. 7 Nos, ha megfigyeljük a Zsidódon feltárt Árpád-kori lakóházak belső rendjét, a feltárt öt lakóházból, négyben sarkos elrendezéssel találkozunk. Az alábbiakban lássuk a házak leírását; 8 1996/1 ház (1. kép) Méretei: 3,30x3,20 m négyzetes forma, amelynek sarkai lekerekítettek voltak, mélysége: 43-45 cm volt. Bejárata a keleti oldalon lehetett, de annak megfigyelhető régészeti nyoma nem volt. A feltételezett bejárattal szemközti sarokban kőből rakott kemence volt, az alján átégett tapasztassál. A ház rövidebb hossztengelyében, közvetlen a falak síkjában, padlóba vájt cölöplyukak voltak, bennük ökölnyi nagyságú kövekkel, amelyek a cölöpök kiékelésére szolgáltak. A kemencével rézsút szemközti sarokban ovális gödör (ülőgödör) helyezkedett el, amelynek mélysége a ház padlójától mérve 20-25 cm volt. A kemencével szemközti sarokban 20 centire a padló fölött a ház falába vájt, abból kifelé nyúló keskeny vájat, „nyúlvány" volt megfigyelhető, amelynek betöltése megegyezett a ház gödrének betöltésével. A folt megjelenésétől való mélysége, amely egyben a szelvény mélysége is, 20 cm volt. A nyúlvány alja lekerekített volt, amely vízszintesen 90 cm hosszan és 25 cm szélesen nyúlt ki a ház falából. A végén kissé kiszélesedett, kerekded formát öltött és egy kissé lesülylyedt. A süllyedésben apró kövek, faszéndarabok és apró szárnyas csontjai voltak. A ház padlójában, közvetlenül a nyúlvány előtt és távolabb is, sekély mélyedés volt. 6. GUNDA Béla 1961. 248-249. 7. K. CSILLÉRY Klára 1982. 273. 8. A házak leletanyagának a feldolgozása még nem történt meg, ezért az Árpád-koron belül pontosabb kormeghatározást nem adhatunk. Jelen dolgozat témája a házban kialakult belső rend, valamint a kemencével szemközti, eddig ismeretlen rendeltetésű nyúlvány értelmezése. A kultikus tér, illetve annak előzményeire utaló régészeti megfigyelések kibontására sem vállalkozhatunk jelen dolgozatban.
