Cseri Miklós, Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig - A 2001. október 9-10-én Szolnokon megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Szolnok: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Szolnoki Damjanich János, 2001)
GRÓF Péter: Újabb kutatások Visegrád-Várkertben
ÚJABB KUTATÁSOK VISEGRÁD-VÁRKERTBEN GRÓF PÉTER Visegrád államalapítás kori ispáni központjának kutatását, tudományos jelentősége mellett azon adottsága is indokolja, hogy jelenlegi ismereteink szerint a Szent András monostor kivételével, 1241 után nem számolhatunk a történeti együttes továbbélésével, s a későbbi korokban sem történt beépítés. A sibriki vár, illetve a főesperesi templom ásatása 1979-ben, a várkerti falué 1994-ben szakadt meg. 1 A várkerti Árpád-kori falu feltárásának folytatásakor elsődleges célkitűzésünk volt a település kiterjedésének, szerkezetének a minél behatóbb vizsgálata. Ugyancsak megválaszolandó kérdés, vajon valóban teljesen megszűnik-e az élet a tatárjárás után a korai Visegrád területén. Történeti források tanúsága szerint a Szent András monostort a török korig használták. A régészeti bizonyítékokat a kolostor területén 2001-ben megkezdett hitelesítő feltárás jövőbeni folytatásától várhatjuk. A falu 1999-ben újrakezdett ásatásánál a korábban ismert szórványos leleteket, illetve megfigyeléseket, valamint a terület - jelenlegi - földrajzi adottságait is figyelembe vettük. A 2000-2001. évi feltárás helyszínén (1. kép), a Dunára lejtő dombháton olyan mérvű mezőgazdasági munkák - szőlő alá forgatás - nyomait, mint a plébániatemplom körül feltárt falurésznél, nem tapasztaltunk. Ugyanakkor nem zárhatjuk ki a későbbi bolygatások, földmunkák hatását sem. A dombon, hozzávetőlegesen É-D-i irányban nagyfeszültségű villanyvezeték húzódik, a fellegvárból, illetve a Nagyvillámról a domb Ny-i hajlatában szennyvízcsatornát ástak, ez érintette az 2000. évi ásatási terület egy részét. Egy, a fellegvárat a Várkert felől ábrázoló 1870-es években készült fotón 2 szőlő, kukoricaültetvények látszanak. Középkorú és idősebb visegrádi adatközlők szerint a szőlőskertek a 11. sz, úttól - a Mogyoró-hegy felé vezető, ún. panorámaút megépültéig, a 60-as évek elejéig - a Mátyás-forrás alatti részig terjedtek. A múlt századi fényképen rögzített kultúrtáji jellegzetességeket, a jelenlegi adatközlőink szóbeli információit összevetve mai állapotokkal és az általunk végzett ásatási megfigyelésekkel úgy véljük, hogy a 2000-2001. évi ásatások helyszínén komolyabb mezőgazdasági munkákat nem végeztek. Számolnunk kell a terület évszázadok alatt történt természetes tájformálódásával. Ennek meghatározására nem vállalkozhatunk, csak a megoldandó kérdéseket szeretnénk felvetni. Nem tudjuk meghatározni a domboldal természetes eróziójának mértékét, amely szoros összefüggésben lehetett a völgyet körülvevő hegyek, a Nagyvillám, Kisvillám erdősültségével. 1. Visegrád Árpád-kori történeti-régészeti kutatása szakirodalmának összefoglalása GRÓF Péter 1993.; az 1994-ig tartó várkerti ásatásokról I. e kiadványban KOVALOVSZKI Júlia cikkét. 2. A kép Mátyás Király Múzeum helytörténeti gyűjteményében található.
