Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

CSOMA Zsigmond: „Az bábák babonás füve" (Növényismeret és gyógyítási gyakorlat a középkortól napjainkig)

7. kép. Az árvácska, Viola tricolor, Stiefmüttchen képe Carolus CLUSIUS 1583. 359. után 8. kép. Az árvácska, Viola tricolor, Stiefmüttchen képe Tarka viola néven PÉCHI Lukács 1591. erkölcsbotanikai könyve után, ahol a többszínű, színes virágok a hivalkodás, a szerénytelenség, a kétes hírű, a közösség által ambivalens módon megítélt bábák és kofák szimbólumai lettek „...ott kisded levele vagyon, három féle szín ben, kettei Szederies, kettei feier, es az egyic saárga, hogy az io erkolch az u fényességet..." Megemlítette, hogy a kék violához hasonló, alacsony szára van, és a szerénység mintaképe. Kikeletkor nyílik, virágzik viszont egész nyáron át, őszig. Az árvácska „...az aszonyala toknac emleiet, auagy melyet tisztitia,..." a szoptatáshoz (?). Ugyanakkor védeni kell a szüzeket, de a szüzeknek is szolidan kell viselkedniük a táncban, mulatozásban, tisztességükre vigyázni. 35 Az árvácskát BEYTHE András is gyógyító hatású növénynek tartotta.

36 Érdekes módon a tarka viola, vagyis az árvácska, valószínű a sokszínűsége, változatossága, dekoratív kis virágai miatt a korábbi viola szerénységi szimbólumát elvesztette. A szelídből, egyszerre harsogó, az életet habzsoló, kétes hírű dolgok és személyek szimbólumává válik hirtelen PÉCHI Lukács valláserkölcs-botanikai, dörgedelmes prédikációszerű virágleírásában, virághasonlatában (8. kép). Pe35. PÉCHI Lukács 1591. 79-80. 36. BEYTHE András 1595. 119.