Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

POZSONY Ferenc: Öregek Erdély változó társadalmában

Az elmondottakat a Beszterce melletti Zselyk nemzedéki és nemi szerkezetével példázzuk.

9 KOROSZTÁLY FÉRFIAK NOK ÖSSZESEN 1-7 évesek 8-16 évesek 17-25 évesek 2 2 (0.15%) 26-40 évesek 2 2 (0.15%) 41-60 évesek 16 12 28 ( 21.70%) 61- évesek 41 56 97 ( 75,19%) ÖSSZESEN 61 68 129 (100%) A fenti táblázatból kiolvasható, hogy Zselyken ma nem találkozunk egyetlen óvodással, iskolással sem. A faluban négy olyan 17-40 év közötti legény él, aki csak más településen találkozhat leánnyal. A „húzó" nemzedék (41-60 évesek) a helység 21,70%-át alkotják. Zselyk lakosságának 75,19%-a nyugdíjasokból áll. Szemléletes tény, hogy ezen a korosztályon belül a nők tizenöttel többen vannak, tehát a férfiakat jobban megtizedelték a 20. század gyökeres politikai fordulatai, eseményei (például második világháború, kollektivizálás, erőszakos iparosítás, 1989-es rendszerváltás). A gyakori életmódváltozások alaposan megterhelték ezt a korosztályt, mely jóval több figyelmet, megbecsülést és tiszteletet érdemelne.

10 Az erdélyi magyar nyelvszigetek mellett Székelyföldön (például Homoród és Nyikó mente), Kalotaszegen (Alszeg) és Szilágyságban (Tövishát) is fokozatosan, csendben elfogyott, elöregedett a falvak lakossága." Az elnéptelenedő helységekben az intézmények leépülése mellett a családi élet is gyökeresen átalakult. Nevetve mesélték az egyik Homoród menti faluban, hogy a téli disznóvágás előtt a szomszéd faluból invitáltak fiatalabb embereket disznót fogni. Az öregek, özvegyek magányossága egyre csak fokozódik, hiszen már az unokákat sem hozzák haza keresztelni, mivel a falu templomában ritkán, esetlegesen prédikál a lelkész, aki egyre inkább csak temetésre érkezik, mely a település legnagyobb közösségi, családi eseményévé vált. Az ilyen falvakban kisgyermeket csak nyári hónapokban látnak, a nagyobb fiatalok hiányában nem szervezhető farsangi táncmulatság, betlehemes játék, regősénekkel nincs kit felköszönteni. Az erdélyi magyar társadalomban az atomizálódás mellett egyre inkább hat az individualizáció, ami a rokonsági kötelékek meggyengülését vonja maga után, majd fokozatosan az egyéni életvezetés szabadsága kerül előtérbe, s a közösségi normák gyengülése figyelhető meg.

12 Miközben a távoli városokban élő gyermekeik, unokáik a saját életpályájuk megkonstruálásával vannak elfoglalva, egyre rit9. A felmérést 1999-ben készítettük. 10. Lásd PALÁDI-KOVÁCS Attila 1997. 172. 11. TU RAI Tünde 2000b. 12. MOHAY Tamás 2000.