Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KLAMÁR Zoltán: Tanyatípusok és tanyai életmód Magyarkanizsa környékén

fortfokozatát. Időközben Attila munkába állt, és a helybeli magántulajdonban lévő öntöde munkása lett. A tanya mezőgazdasági eszközkészlete nem változott, amióta Szélpál János a gazda. Egyedül a lovak száma mutat némi hullámzást, ugyanis van, amikor 2-3 lova is van, de van, amikor csak egy. Attól függően, hogy mennyi a munkája, illetve vágásra is szokott lovat venni. A régi, dorozsmai típusú kocsit a hatvanas évek elején, 1962-63-ban cserélték gumis kocsira. Egyik lovuk 28 éves, két és fél éves kora óta szolgálja a tanyaiakat. Két kerékpárjuk van, a gazda és felesége használja a járműveket. A gazda dolgozni jár vele a faluba, a felesége régebben tejhasznot, tojást és gyümölcsöt vitt rajta eladni a közeli piacokra. A borsót, zöldbabot, szárazbabot falubeli ismerőséhez viszi, aki háztól árusítja a tanyáról származó zöldségféleségeket. Mára csak a faluba jár el kerékpárral a lányához, édesanyjához és ismerőséhez, akivel üzleti kapcsolatban áll. Egy motorkerékpár is van a tanyán, ez a gazda fiáé. A tehenet 1974-ben eladták. Sertéseket még évekig tenyésztettek, de ma már nincsenek. Baromfit és nyulat tartanak. Az új gazda nem gyarapította a tanya körüli birtokot, de nem is adott el földet, amióta az övé a gazdaság. Mint mondotta, ami van, 3/2 hold éppen elég, ugyanis üzemi munkája mellett többet nem tudna megművelni önerőből. A Szélpál tanya tehát napjainkra elveszette farmtanya jellegét, hiszen az ott lakó három munkaképes egyén közül kettő, János és fia, Attila, már nem kizárólag a tanyai gazdaságban végzett munkával keresi a boldogulás lehetőségét. Egyedül Emma, a gazda felesége maradt teljes munkaidőben a tanyai gazdaságban. A nagymama - mint az idősek általában - besegít menyének, eteti az állatokat, segít a konyhai teendőkben. Az egykori kertkultúrás tanya gazdasági élete megváltozott, hiszen két lábon álló gazdasággá lett. A '70-es évek elejétől megfigyelhető, hogy a nagy ipari központok közelében lévő mezőgazdasági települések munkaerejének egy részét felszippantotta az ipar, úgy, ahogyan az esetünkben is bekövetkezett. Kényszerítő tényezőként hatott a birtok kicsiny volta, ugyanakkor az is látható, hogy az iparban megkeresett jövedelem visszafolyt a gazdaságba. Míg máshol, például az adorjáni parasztgazdaságokban, az iparban megkeresett pénzt a gazdasági eszközkészlet modernizálására fordították, addig a Szélpál-tanyán az iparból származó jövedelem nagy részét a tanya komfortfokozatának növelése emésztette fel. A telephely és a művelési terület kedvezőtlen térszerkezetén úgy változtattak, hogy a távol eső földeket eladták. Mivel azonban, ez a változtatás későn és a gazdálkodás szempontjából egy rossz időszakban következett be, így nem vásároltak a tanyához közelebb eső földterületet. Tanya a Járásszélen - a szerzés Kanizsától délre, a Baromjárás szélén tanyák sorakoznak a kanizsai Csodakút Ártézifürdő kénes gyógyforrásának szomszédságában. A kútház mögötti legelő szélén áll Nagyné Szögi Mária (1922) tanyája. Férje örökölte a tanyaházat és a hoz-