Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

KLAMÁR Zoltán: Tanyatípusok és tanyai életmód Magyarkanizsa környékén

képező, alacsony fekvésű ártéri földek északi határán található. Ezek a földek Kanizsától déli irányban Zenta felé kiszélesednek, és uralják a folyópart sávját, a Tisza folyó, és a szikes legelő közé ékelődve. A szikes nyugati peremén húzódnak a Telecskai dombok legkeletibb nyúlványai, melyek átlagosan 102 és 108 méter tengerszint feletti magasságot érnek el. Ezen a hátságon ül meg Orom, Újfalu, Tóthfalu, Oromhegyes és Velebit. A dombláb szintjén, az ártérből kiemelkedő földnyelven fekszik Kanizsa, Martonos és Adorján. A Tiszától távolabb Horgos, Kishomok, Kispiac a homokhátságon, míg Zimonjic a szikes puszta peremén épült, és átlagosan 86 és 84 m magasan fekszenek ezek a települések.

14 (3. kép) A dolgozatban megkíséreljük felvázolni a fent jelzett terület mezőgazdaságának főbb jellemzőit, hiszen a gazdálkodás természeti tényezők által meghatározott feltételei és lehetőségei döntően befolyásolták a vidék tanyásodását, illetve az egyes tanyatípusok kialakulását. A kertkultúrás tanyák mellett - melyeknek a legújabb kori Adorján létét köszönheti - jelen vannak a tartozék tanyákból farmtanyákká fejlődött telephelyek, ugyanakkor a szikes puszták övezetében sajátosan megül a múlt században még állattartó, ma már viszont állattartó farmtanyává lett tanyatípus. Kertkultúrás tanyát már csak Horgos, Kishomok, Kispiac homokkal borított határrészében találunk, holott ilyen tanyák voltak a 18. század elején Adorján falu helyén is az ottani szőlőkben. Kishomok és Kispiac környéke a 20. század elején már igen kiterjedt tanyavilággal rendelkezett. Mivel a fenti terület Martonoshoz tartozott, így több bejegyzés is található ezekre a tanyákra vonatkozóan a közgyűlési jegyzőkönyvekben. Egyik ilyen 1905-ös bejegyzés a Szalatornya és Köröspart tanyáinak hetipiac kérelmével foglalkozik: „A közgyűlés a kérelemhez részben hozzájárul és elhatározza, hogy a Köröspart alatti tanyacsoporton a Kis Bandi-féle soron állatfelhajtás nélküli hetipiac tartását létesíti (...) Szükségesnek látta a közgyűlés a megjelölt helyen heti piac tartását kimondani, és ahhoz a kormányi engedélyt kikérni, mert a közlakosságból mintegy 3500 lélek a községtől (ezen Martonost értik - KZ) 10-35 kilométeren épült tanyacsoportokban lakik, mely tanyacsoportoknak természetes középpontját nem az anyaközség, hanem a piac tartására kijelölt hely képezi."

15 Ez a bejegyzés arról tanúskodik, hogy Kispiac térségében a Körös partján besűrűsödő tanyák lényegében a faluvá válás útjára léptek. A laza szerkezetű telekhálózat részben a Körös-ér vonalát, részben pedig az ott áthaladó közlekedési út vonalát követi. A település ezt a tanyás jelleget napjainkban is őrzi. Az egykori tanyaházak körül ma is ott a nagy kiterjedésű szőlő- és gyümölcsöskert. A kiterjedt martonosi határban újabb tanyás település létrejöttének alapjait vetik meg az elöljárók, amikor másik hetipiac helyét jelölik ki: „Minthogy azonban a szabadkai úttól északra fekvő ún. szalatornyai dűlőbeli külsőség olyannyira benépesedett, hogy az árucsere lebonyolítása végett hetipiacra ott is szükség volna, 12. Zentai Történelmi Levéltár. F032. Martonosi közgyűlési jegyzőkönyvek. 3646/1905. 13. NÉPSZÁMLÁLÁS 1912. 14. DERE, Kornel-TOMIC, Pavle 1982. 21. 15. ZTL. F032. Martonosi közgyűlési jegyzőkönyvek. 1359/1905.