Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
BARNA Gábor: A világ megszerkesztése. Szimbolikus és valós világok
ve emléktáblák, a szobrok felállításának. E tárgyak az emlékezet ébren tartói és továbbörökítői is. Ezek révén az emlékhelyek révén válik a tér szimbolikus tartalmakat is hordozó „szakrális" térré, a közösség történetével összeforrott térré, szülőfölddé. Ebben egyaránt benne van a lokális történelem, emlékezet és kultúra, de az másrészt a múlt század végén átszövődött a nemzeti történelemtudat és emlékezet szimbolikus jeleivel. Ennek során a helyi, vidéki, paraszti nemzetivé, polgárivá vált. Ez volt az egyik tudatos emlékezet-átszerkesztés. A másik az egykori magyarországi és magyalakta területek idegen uralom alá kerülésével következett be, amikor az új impériumok a már kialakult szimbolikus magyar nemzeti valós világokat megsemmisíteni, s a sajátjával felváltani törekedett, törekszik. Ez a folyamat még nem zárult le. A valós világok harmadik átszerkesztése a marxista ideológia alapján történt, amelynek eltűnése a térbeli világ és a mentális világ újabb átszabását eredményezte. Ez egyaránt és egyformán érintette a volt szocialista országokat. Itt tartunk most, amikor a közép-európai térség tudatosan törekszik az önszerveződésre és önkormányzatiságra jobban támaszkodó európai közösség felé. Kíváncsian várjuk, mit hoz majd a jövő ebben a tekintetben. Tapasztalataink ezt mutatják, hogy az első világháború után kialakult új határok még nem törölték el teljesen a korábbi történelmi összetartozás emlékét. Erre alapozva ezért szerveződhet ma Euro-Regio a Tisza-Maros-Duna, az Ipoly és a Duna mentén, amely újrakö(the)ti a gazdasági, társadalmi, emberi, rokoni kapcsolatok elszakított szálait. Ezek a helyi önszerveződést, a helyi önrendelkezést erősítik, illetve feltételezik. 39 Hogy erre van-e akarat az államalkotó etnikumok részéről, néhány éven belül kiderül. Az itt (és bárhol, a mai Magyarországon) élő emberek és közösségek törekvése, hogy önmagukat újra egy adott térhez kössék. Lakóhelyüket szülőföldjüknek akarják érezni - akár függetlenül az államhatalomtól is. Saját mentális világuk, szülőföldjük, az ethnoscape-ek megalkotása, megőrzése vagy újraalkotása nagy segítség lehet ebben. 39. Az önkormányzatiság jegyében ezeket az igényeket fogalmazták meg a dél-szlovákiai magyar önkormányzatok 1994-ben Komáromban. A település- és földrajzi nevekről nem esik szó konkrétan az állásfoglalásban. Vö. Révkomáromi dokumentumok.