Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KARÁCSONY MOLNÁR Erika - TÁTRAI Zsuzsanna: Adalékok a hagyományőrzés lehetőségeihez és módjaihoz a 21. század küszöbén
korlat (népzenénk alapjai; összehasonlító népzene; a világ népzenéje; gyűjtés és lejegyzés; népi hangszer speciális hangszerismeret); néprajz; néptánc. A nyolc és a négy féléves oktatásra példa a Magyar Táncművészeti Főiskola (Budapest), ahol 30 éve képeznek táncpedagógusokat, például balett, néptánc, társastánc, modern szakon. Az elmúlt hat évben a főiskola a megnövekedett igények kielégítésére kihelyezett tagozatokkal bővítette a néptáncpedagógus-képzést (budapesti Testnevelési Egyetem, szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola, Nyíregyházi Főiskola, Kecskeméti Főiskola). A képzés két formában létezik: 8 féléves esti vagy levelező tagozat, 4 féléves levelező tagozat. Ez utóbbi a már tanári képesítéssel rendelkezők számára nyújt lehetőséget a néptáncpedagógus diploma megszerzéséhez. Ugyancsak négy féléves oktatás folyik a jászberényi Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Karán a Társadalomelméleti, közművelődési és felnőttképzési Intézetében: a III. évfolyamon néprajz szakirány választható, mely négy féléves 340 óra: (tárgyi néprajz, szellemi néprajz, társadalomnéprajz, népművészet, muzeológia, gyakorlat: terepmunka, múzeumi munka). Szigorlatozni kell tárgyi, szellemi és társadalomnéprajzból. Kulturális antropológia szakirány a III. évfolyamon választható 280 óra (bevezetés a kulturális antropológiába, mindennapi élet, politikai, Közép-Európa-, vallás, vizuális, városantropológia). Mindkét szakirány esetében a főiskolai diplomába betétlapot kapnak: néprajz, illetve kulturális antropológia szakirány. 1999 szeptemberétől múzeumpedagógiai szakirány is indult. A két féléves képzésre példa a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola, ahol 1993-tól az idegenforgalmi szakon hároméves nappali tagozatos képzés során a másodévesek számára heti 2 órában a néprajz vizsgaköteles tárgy. (Témák: a magyar nép táji történeti tagolódása, múzeumok, szabadtéri néprajzi múzeumok, nemzeti parkok néprajzi látnivalói, népi építészet, népi műemlékek, népművészet, népviselet, a még élő népszokások megismertetése, tájjelegű ételek, italok a magyar borvidékek bemutatása, magyar népi táncok, néprajzi rendezvények, kiállítások folklórfesztiválok lebonyolításával kapcsolatos feladatok). 54 A 1999/2000. tanév során a néprajz a nyelvtanári, a kommunikáció szakosok részére kötelezően választható 1 féléves tantárgy, amely kollokviummal zárul. Az egy-egy féléves képzésre példa a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, ahol a különböző tanszékek jellegének megfelelő néprajzzal kapcsolatos tárgyakat hallgathatnak, például az ének-zene tanszéken gyermekjáték, gyermektánc tantárgyat, a vizuális tanszéken tárgy- és környezetkultúra, kézművesség tantárgyat. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Zenei Tanszékén folyó népzene tantárgy oktatása mellett 1990-ben arról számoltak be, hogy 1984 óta a történelem szakos hallgatók II. évfolyamban heti 1 órás néprajzi képzésben részesülnek, szeminárium formájában, és gyakorlati jegyet kapnak. 55 54. LUKÁCS László 1999/1-4. 83. 55. BALÁZS Géza 1990/3-4. 47-48.
