Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
KARÁCSONY MOLNÁR Erika - TÁTRAI Zsuzsanna: Adalékok a hagyományőrzés lehetőségeihez és módjaihoz a 21. század küszöbén
A mozgalom első csúcspontja 1974-75-ben volt, ekkor már fiatalok ezreit vonzotta, miközben a politikai hatalom ellenállásába ütközött a táncházak működése. A legfőbb vád a táncházak ellen a nacionalizmus és a magyarkodás volt. Az 1970es évek második felében megjelentek a mozgalommal foglalkozó első kiadványok (Táncház, Nomád nemzedék, Húzzad, húzzad muzsikásom). A későbbiekben népzenei hanglemezeket is kiadtak (Élő népzenei antológia). 1982 óta minden évben megrendezik a Táncháztalálkozót és Kirakodóvásárt a Tavaszi Fesztivál keretében, melynek ez a leglátogatottabb programja. Ezen hagyományőrző népzenei és néptáncegyüttesek, táncházzenekarok vesznek részt. Egy 1997-es felmérés szerint 31 magyar, 25 nemzetiségi és egyéb táncház működött abban az évben. Csaknem 150 gyerek, 100 felnőtt néptáncegyüttesről tudunk, a hagyományőrző csoportok száma 150-200, s a velük részben keveredő pávakörökkel 500-ra tehető. Táncházi keretek között a magyar néptáncot 40, más népek táncait 17 tanár tanítja, 25 magyar és 20 egyéb együttes közreműködésével. 14 1996-ban, OTKA-támogatással kutatócsoport jött létre, hogy a táncházmozgalmat, mint kulturális jelenséget vizsgálja. Ennek érdekében megkezdték a dokumentumok összegyűjtését, bibliográfia készítését, és folklorisztikai, antropológiai elemzést végeznek. 15 A kutatásba fiatal néprajzkutatók és egyetemisták is bekapcsolódtak, például az öltözködési divatokat vizsgálták a táncházakban. E szerint a táncházmozgalom kezdetén az akkori divatos viseletet (trapéznadrág, farmer, kockás vagy virágos ing, hosszú haj) egészítették ki parasztinggel, kendővel, mellénynyel, széki tarisznyával stb. A nyolcvanas évek elején fiatal iparművészek és kézművesek rekonstruált vagy stilizált viseletdarabokat, ékszereket készítettek a táncházba járók számára. A zenészek a farmerhez viselt parasztingtől jutottak el a mai erdélyi parasztzenészeket idéző fekete nadrágos, fehér inges, zakós, kalapos viseletig. A táncosok között divatba jött az eredeti viseletdarabok beszerzése és viselése táncalkalmakra és hétköznapokra egyaránt. 16 1998-ban a Magyar Művelődési Intézetben Halmos Béla kezdeményezésére létrehozták a Táncház Archívumot. Legfontosabb feladata a táncházmozgalommal kapcsolatos dokumentációk, publikációk és a mozgalom tárgyi emlékeinek összegyűjtése (szöveges, grafikus anyagok, fotók, hangzóanyagok, film- és videofelvételek, tárgyak).' 7 A táncházak működését segíti a Néptáncosok Szakmai Háza, a Martin Médiatár és a Hagyományőrző Műhely, valamint az intézményesített népzeneoktatás. A Néptáncosok Szakmai Házát (Magyar Művelődési Intézet 18 ) 1981-ben hozták létre. Szá14. BANKÓ András 1994/1 5-8; JÁVORSZKY Béla Szilárd 1997/2. 3-5. 15. JUHÁSZ Katalin 1996/3. 18. 16. JUHÁSZ Katalin 1997/3. 4-5. 17. Táncház Archívum 1998/3. 20 18. A közművelődési intézmények közül a Magyar Művelődési Intézet feladata többek között a revival népművészeti mozgalmak - népzene, néptánc, kézművesség - működésének, szakmai hátterének biztosítása. Koordinálja a népművészeti rendezvényeket, fesztiválokat, konferenciákat. Szakági képzéseket, továbbképzéseket tart, szakmai kiadványokat (népi játék, néptánc és népi ének, népzene és kézműves) jelentet meg. Részt vállal az etnikai csoportok és a nemzetiségek kulturális hagyományainak ápolásában. Pályázatokat hirdet, minősíti a népi iparművészeti alkotásokat, kiállításokat rendez.
