Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

BALÁZS Lajos: Erdélyi eredmények és tanulságok az emberi élet fordulóinak kutatásában

Megyékre lebontva, csökkenő sorrendben a következő kép alakul ki: Rangsor Megye Tanulmányok, gyűjtések, közlések száma I. HARGITA 68 II. MAROS 16 III. KOLOZS 10 IV. KOVÁSZNA 9 V. BRASSÓ 4 BAKO 4 VI. N/l. : HUNYAD 2 BESZTERCENASZÓD 2 VII. FEHÉR 1 SZATMAR 1 SZEBEN 1 n:\ii s 1 Ez a táblázat mindenképp jelzi, hogy az emberi sorsfordulókra irányuló szokáskutatás nagy gondját nem az ún. „fehér foltok", hanem a kiterjedt „fehér régiók", tartományok képezik. Például Bánát, Bihar, Nagybánya... A kutatások földrajzi szóródásának kivetítése más szempontból sem öncélú játék a számokkal: a romániai folklórkutatás egyik sajátosságát jelzi, helyzetének egyik ok és okozati összefüggését jeleníti meg. Az intézménynélküliségről van szó. Vagyis arról, hogy a munka nem egy tudományelvű kutatási stratégia jegyében folyik, hanem véletlenszerűen felbukkan ott és akkor, amikor egy amatőr vagy hivatásos gyűjtő, kutató megjelenik. Ezek rendszerint egybeeshetnek a „megjelent" néprajzos születési helyével vagy egy-egy helységgel szembeni affinitásával. Ergo, ha egy régiónak a sors révén nincs „néprajzos szülötte", és nem is kerül oda, szintén a sorsnak köszönhetően, alig van esélye, hogy valaha is tanulmányozzák kultúráját. Míg az adminisztráció, politikai vezetés, egyházak minden települést számba vesznek és valamilyen szempontú adatbázist készítenek róluk, addig a néprajztudomány alig néhányukról tud szerénynek mondható képet alkotni. Ennek az állapotnak számtalan minőségi következménye is van. Noha a Kriza János Néprajzi Társaság létrejöttével célirányos, szelektív törekvéseinek köszönhetően a helyzet óriásit változott, sem regionális, sem tematikus kutatási szempontok nem tudtak eddigelé érvényesülni. Nem tudtak érvényesülni, mivel a nálunk folyó kutatást többnyire ambíciók, elkötelezettségek, megszállottságok, affinitások inspirálják, fűtik, vezérlik. Ezzel a gondolattal vizsgálódásunk újabb szempontjához jutottunk, noha kellemesebb volna megállni itt, a megfogható tények, számok szintjén, és elvi, elméleti reflexiók nélkül kilépni az átmeneti szokáskutatás retrospektívjából. A kép viszont torzó maradna. Ennek elkerülése viszont újabb kockázatokat is rejt magában.