Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
SZULOVSZKY János: A társadalom realizált igényvilága a 19. század utolsó harmadában Magyarországon. Térképlapok egy kutatásból
rolni a kereskedelmi és iparkamarák, hogy könnyítsen a statisztikakészítési terheiken, ám mindig hajthatatlan maradt, s hangsúlyozta, hogy ez múlhatatlanul szükséges a helyes gazdasági döntéshozatalhoz. Baross határozott tervekkel rendelkezett arra nézve is, hogy a Statisztikai Hivatal hogyan újítsa meg kiadványait, 17 s elgondolásában az 1890. népszámlálás kötetei, az 1892. évi Helységnévtár, illetve a Címtár egymást kölcsönösen kiegészítő publikációk voltak. 18 A korábbi címtár fogyatékosságait részben már az 1890-es népesség-összeírás, részben pedig a feldolgozás során igyekeztek kiküszöbölni. JEKELFALUSSY - aki időközben átvette a Statisztikai Hivatal igazgatását - a Hivatal saját információi mellett a pénzügyi és földművelésügyi minisztériumok, a bányakapitányságok és a kereskedelmi és iparkamarák adatait is összegyűjttette. Az új, a korábbinál jóval testesebb címtár kéziratát 1892 októberében zárta le. Előszavában maga is el17. A Magyar Statisztikai Közlemények új folyamának indító kötetében ez áll: „A kereskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltóságának elhatározása folytán a statisztikai kiadványok szerkesztése jövőre egészen új alapon történik". JEKELFALUSSY József: Előszó. In: A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás. Magyar Statisztikai Közlemények, Új folyam, I, kötet. Bp., 1893. V. - További források bevonása döntheti el, hogy valójában mennyire tekinthető a megvalósult koncepció teljes egészében Baross elgondolásának, illetve volt-e ebben JEKELFALUSSY valamilyen mértékű kezdeményezésének szerepe. Ugyanis lehetséges az is, hogy a tekintélyes és nemrég elhunyt KELETI Károly utódjaként JEKELFALUSSYnak taktikusabb volt az átszervezéseit „miniszteri fedezettel" végrehajtatni; de éppúgy elképzelhető ez az egész Baross diktátumának is. Nemcsak azért, mert ez beleillik a „vasminiszter" karakterébe, hanem mert tudjuk, hogy olyan részletekbe is beleszólt, hogy például milyen legyen a foglalkozások nomenklatúrája. Jól szemléltei ezt az, amit a KÖRÖSI Józseffel való vitájában még maga KELETI Károly árult el: „A mi a halászatnak és a kertészetnek (mű- és kereskedelmi kertészet) az iparhoz sorolását illeti, tény, hogy ezen foglalkozási ágakat eleinte az őstermeléshez akartam sorozni, a hová természetüknél fogva inkább tartoznak, mint az iparhoz. Ezért osztottam ezen foglalkozásokat eredetileg az őstermelésről szóló 3-as számú táblába. Midőn azonban időközben miniszter úr ő Nagyméltóságától az iparstatisztika sürgős összeállítására és az ipar és kereskedelmi czímtár szerkesztésére vonatkozó rendeletet vettem, a tudományos szempontok mellett a közigazgatási tekintetek léptek előtérbe és a halászatot s mű- és kereskedelmi kertészetet annyival is inkább az iparhoz kellett soroznom, mivel ő nagyméltósága ezen foglalkozásokat az ipar és kereskedelmi czímtárba felveendők gyanánt jelölte ki."; Lásd KÖRÖSI József-THIRRING Gusztáv szerk. 1998. 193-194. 18. A Magyar Statisztikai Közlemények új sorozatát „az 1890. deczember 31 -iki állapot szerint végrehajtott nagy népszámlálás eredményeinek közlése nyitja meg. Az első rész az általános népleírásra vonatkozó adatokat foglalja magában, a népességnek háztartások és családok szerinti tagozatát, a születés és illetőségi hely részletezését, családi állapotát, korévek szerinti megoszlását, míveltségi fokát, hitfelekezeti és nyelvi viszonyait s a fontosabb viszonyoknak egymással való combinativ feltüntetését. (...) A táblás kimutatások adatai törvényhatóságok szerint részleteztettek, további részletezés (járások, községek szerint) az anyag roppant terjedelme miatt nem volt lehetséges, hogy azonban ezek a részletesebb adatok se maradjanak holt kincs gyanánt eltemetve, az országos magyar kir. statisztikai hivatal az 1892. május havában kiadott 237 ív terjedelmű Helységnévtárban a polgári népességnek anyanyelv és hitfelekezet szerinti megoszlását, valamint a lakott házak számát, járások, sőt községek szerint részletezve is közzé tette. A népszámlálási nagy munka második részét a foglalkozási statisztika képezi, mely egyúttal kimerítő iparstatisztikát is nyújt. Egészen hasonló beosztással fog ez megjelenni, mint az ezúttal megjelenő első rész s az abban felhasznált anyagból szintén dolgoztatott ki egy specialis kiadvány, az Iparosok és kereskedők czímtára, mely több, mint 3000 ív terjedelemmel 1892. október havában jelent meg."; JEKELFALUSSY József 1893.