Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
FÜVESSY Anikó: Az alföldi kerámia stílusváltozásai
gyakoribb, Füreden ez igen ritka. Mindkét központban csak néhány darabot borít a drágább zöld máz vagy zöld engób. A két északi közepes nagyságrendű centrum mellett Debrecen továbbra is készít mázas kerámiát. Ezek a csökkenő városi igényekhez próbálnak igazodni, így díszítményeik között a leveles-virágos, elvétve madaras kompozíciók mellett a klasszicista elrendezésű virágkoszorúk és életképek is megjelennek. Debrecenben már a 19. század első felében előfordul díszes írókázott használati edény (dohánytartó, köcsög, fazék, fűszertartó), de tárgyszáma meg sem közelíti az adott időszak mezőcsáti és tiszafüredi emlékeit. Stílusváltozás a déli központoknál A Dél-Alföldön a jellegzetes, nagyrészt formájában is vásárhelyi előképet mutató datált tárgyak általában az 1830-as évek végétől jelennek meg. Ezt megelőzve Szentesen helyi hagyományokra, a mázfoltos kantákra építve önálló kezdeményezésre is találunk példát egy 1821-ben készült butykoskorsóban. 10 Mázzal írókázott körbefutó csíkok, hullámvonalak, ezekhez csatlakozó, pontrozettával kitöltött félkörök díszítik, vállán három leveles virág. Ezt a helyi kezdeményezést egy barna alapon pettyekkel és hullámvonalakkal díszített pereckulacson is felleljük. 11 1842-tól több zöld mázas vagy zöld alapon sárga mázas, szentesi formai jeggyel (metszett szalagok és plasztikus, pecsételt kis korongok) rendelkező négyzetes hasáb alakú butella jelzi a kis pálinkásedény terjedését. 12 A rátétek mellett a sgraffito ornamensek sorában a feketekerámiákról ismert vonalról leágazó kacskaringók is előfordulnak. 13 A feliratoknál gyakori az ájtatos szöveg. Jellegzetes készítményeik még a zöld kétcsöcsű kancsók és a gömbölyített lábú kulacsok. 14 Korai makói készítmény egy datálatlan, pecsételt díszű, agyagmetszéses, sárga mázas csalikancsó. 15 Ez az edénytípus a makói anyagban többé nem fordul elő. Makón ifjú BALOGH György 1839-es szignált butellája az első készítőhelyet is feltüntető darab, agyagmetszés és sgraffito virágok, hátoldalát hosszú felirat díszíti. Zöld mázas. 16 A későbbi makói mázas készítményeknek is gyakori darabja a butella, melyet a kissé gömbölyített váll és a négyzetes hasáb alak mellett az edény felső részének zöld, alsó negyedének pedig sárga színe jellemez. A butella alsó részén mindig önálló, általában egyszerű, geometrikus minta szerepel, melynek változásai kormeghatározóak. Több kéz írását őrzik. Feliratukat előkarcolt csíkokra vésik. Előlapjukat általában harmonikus karcolt virágcsokor díszíti. 17 10. KJM 54. 968. 1. 11. TLM 70. 1. 30. 12. TLM 58. 1. 203.; NM 49902.; KJM 54. 900. 1.; KJM 54. 916. 1.; KJM 54. 947. 1.; KJM 54. 950. 1.; KJM 54. 921. 1. 13. KJM 54. 952. 1. 14. KJM 54. 1043. 1.; KJM 54. 989. 1.; KJM 54, 990, 1.; Bozsó-gyűjtemény (Kecskemét). 15. JAM 79. 107. 1, 16. JAM 69. 226. 1. 17. JAM 55. 1. 10.; MFM 50. 770. 1.; MFM 50. 769. 1.; JAM 55. 1. 9.; JAM 89. 40. 0.; JAM 55. 1. 7.
