Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

BALASSA M. Iván: Stílusváltozások a magyarországi templomok festett asztalosmunkáiban

4. kép. Gyalakuta, az 1625-ben készült 5. kép. Felsővály (Gömör m., Vysné Valice mennyezet keleti fele - BALASSA M. Iván Szlovákia), festett csillagos mennyezet, közepén felvétele napábrázolással, 1777. - BALASSA M. Iván felvétele még mindig a gótika szellemében készült Krigben (Szepes m., Vojnany - Szlovákia) az elpusztult, és a záberzsi (Árva m., Zábre - Szlovákia) töredék.

10 Erdélyben az 1503 és 1520 között készült a gogánváraljai (Kis-Küküllő m., Gogan - Románia) mennyezet, melyről KELEMEN Lajos szemléletesen írja: „...szinte tobzódnak a gótika gazdag díszítményei, de néhány kazettáján már a reneszánsz hajnala dereng",

11 Homoródszentpálon (Udvarhely m., Sînpaul - Románia) 1520 körül keletkezett karzatmellvéd, ahol a gótika mellett szintén felfedezhető a - legalábbis ott és akkor - új stílus hatása. Figyelemre méltó, hogy a felvidéki emlékekkel szemben az erdélyiek már négyzetes keretelésbe szerkesztettek, és ez még az utóbbi karzatmellvéd töredéken is kivehető. A Felvidéken ebben a korban csak az új stílus él ezzel a megoldással, mint ezt a bártfai városháza 1508-as mennyezete példázza.

12 Arra is érdemes felfigyelni, hogy ez utóbbi valódi kazettás, vagy rekeszes mennyezet, tehát a faragott virágdísz dobozszerűen mélyülő mezőben van, szemben az erélyi korai emlékekkel, melyek, mint később mindenütt, lényegében „ál-kazettás"-ak, hiszen az összefüggő deszka10. TOMBOR Ilona 1968. 70. 11. KELEMEN Lajos 1977. 78. 12. VOIGT Pál 1942. 113.