Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

BARTHA Elek: A szakrális térszemlélet koncepciói az ezredforduló folklorisztikájában

A SZAKRÁLIS TÉR KONCEPCIÓI AZ EZREDFORDULÓ FOLKLORISZTIKÁJÁBAN BARTHA ELEK A hazai és a nemzetközi folklorisztikában régóta ismert a „szent helyek" léte, fogalma.

1 A szent helyek a szakrális tárgyú kutatások kezdetétől fogva vonzották a folkloristák, antropológusok figyelmét. A kutatók vagy a vallások követői által szentnek tartott, szentnek nevezett helyek köre meglehetősen széles: földrajzi helyek, térfelszíni formák, természetes és mesterséges környezeti elemek egyaránt betölthetik a szent hely szerepét, a természetes vizektől, hegyektől kezdve sziklákig, szent fákig, szent ligetekig, a környezetben emelt, ember alkotta egyszerűbb építészeti struktúráktól a katedrálisokig. Az ószövetségi időkben Mózes hallotta az Úr szavát a hegyen: „Ne jöjj ide közel, oldd le a te saruidat lábaidról, mert a hely, amelyen állasz, szent föld." „A templom a mennyország kicsiben" (Aranyszájú Szent János). „... az Isten temploma szent, és ti vagytok az" (1Kor 3,17). A vallási néprajzi és a vallásantropológiai kutatások figyelme a szakrális terek közül kezdetben elsősorban ezekre a szent helyekre irányult. Innen indult ki a szakrális tér egy a szűkebben vett szent helyek vizsgálatán túlmutató koncepciója, a „szakrális táj" kutatása, amelynek középpontjában eleinte a búcsújáróhelyek és azok vonzási körzetei álltak.

2 A szakrális terek közül hagyományosan nagy figyelmet kapott még a néphitkutatásban az emberi lakóhely kultikus tere. Szakrális térre irányuló kutatások voltak a rítusok térszerkezetének elemzései is,

3 bár ezeket többnyire nem kifejezetten ebből az aspektusból vizsgálták. A szakrális térrel foglalkoznak a szakrális objektumok néprajzi, folklorisztikai leírásai, művészettörténeti vagy funkcionális szempontú korábbi munkák is.

4 Ide tartoznak még azok a proxemikai jellegű vizsgálatok, amelyek a szakrális térre irányulnak, valamint számos más folklorisztikai szakterület (néphitkutatás, mondakutatás, árucsere, népi építészet kutatása stb.) témánkat érintő eredményei is. A szakrális tér kutatásának áttekintése természetesen nagyobb figyelmet és terjedelmet igényel. Annyi azonban még a fenti utalásokból is kiderül, hogy igen összetett kérdéskörről van szó. A vallási néprajz, a vallásantropológia, a folklorisztika, a vallásföldrajz, a valláspszichológia, a környezetpszichológia, a liturgika, a proxemika valamilyen fokon egyaránt kialakította a maga felfogását a szakrális 1. Készült az OTKA T 023577 támogatásával 2. A sokat idézett „Sakrallandschaft" fogalom kidolgozója, Georg SCHREIBER értelmezésében. SCHREIBER, Georg 1937. 3. VOIGT Vilmos 1975. ; PÓCS Éva 1983. 4. Vö: GUNDA Béla 1979.