Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

K. CSILLÉRY Klára: Tér- és időszemlélet a mátraalmási (szuhahutai) famunkásoknál

kus emberi tulajdonság, nemkülönben a térbeli környezettel való kapcsolat elszemélyesedése, 20 akárcsak másrészt például a paraszti társadalmak feladatori­entált időkezelése. 21 Hasonló gondolatokat sugallt DANKANITS Ádám munkája is, így például az óra 16-18. századi használatát illetően. 22 Márpedig az általam átné­zett munkákban közreadottak a szuhahutaiakétól igen eltérő társadalmi csoportok vizsgálata alapján fogalmazódtak meg. A famunkával foglalkozó háziparosok, illetve ilyen munkára specializálódott fal­vak tevékenységét tárgyaló hazai és külföldi tanulmányokból és monográfiákból szinte teljesen hiányoznak a most tárgyaltaknak megfelelő és érdemi összehason­lításra felhasználható adatok. Az ilyen irányú egybevetést tehát a készülő szuhahutai monográfia befejezésének idejére kellett halasztanom. Annyi mindenesetre már most leszögezhető, hogy a szuhahutaiak - és nyilván más, termékeik értékesítésére vállalkozó háziiparosok - aktivitási tere jóval széle­sebb volt a mindennapjaikat sokkal szűkebb térben leélő parasztokénál. 23 A nyers­anyag, a fa beszerzésének, a feldolgozásának és az értékesítésének tere egymást szervesen kiegészítő, egyaránt elsődleges aktivitási térnek tekinthető, amelyekre nézve szükségképpen kellő információval rendelkeztek, illetve ilyenek megszerzé­sére kényszerülnek. Ennek a térnek a kiterjedése a közösségre nézve nem teljesen azonos, külső határai időben és egyedenként változóak. A közösség tagjai által ezen kívül eső észlelt tér is változó, de mint jeleztem, ennek az előbbihez való vi­szonyát munkám során nem mértem fel. Az ennél tágabb, életükre meghatározó, legnagyobb kiterjedésű térből én csupán a származáshelyre vonatkozó ismerete­ket kíséreltem meg felmérni, s azt kellett megállapítani, hogy ezek csak bizonyta­lanul rögződtek az egyedek tudatában; lényegében csak az tudatosult, hogy az elődök máshonnan települtek ide. Míg a háziiparos szuhahutaiak térismerete szükségképpen eltér a parasztoké­tól, foglalkozásuk következtében ugyanilyen törvényszerű, hogy időszemléletük vi­szont azokénak megfelelő, évi munkaidejük beosztása az övékéhez igazodó. Ami magát a háziipari munkát, a tárgyak előállítására fordított időt illeti, ezt akként sza­kaszolják, hogy a teljesítmények maguk és a közösség számára egyaránt mérhe­tők legyenek. Másrészt viszont, a megélhetésre vonatkozókon túli ismeretek közt a múltban történtek csak szűk helyet foglalnak el, erősen a saját famíliára korlátoz­va, és amennyiben a napi munkában nincs jelentőségük, a jövőt illető tervek is csupán rövid távúak. 20. CSÉFALVAY Zoltán 1990. 15-17., 68. 21. Lásd például THOMPSON, Edward P 1990. 65-66. 22. DANKANITS Ádám 1983. 64-65. 23. Az aktivitási, az észlelt és a legnagyobb kiterjedésű térre vö. CSÉFALVAY Zoltán 1994. 40. 502

Next

/
Oldalképek
Tartalom