Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

GULYÁS Éva: A jászkiséri kálvinisták türelmetlenségi pere

usában Jászkiséren tartottak meg, a különböző felekezetek közösen vettek részt a református templomban megtartott ünnepi misén). Térben is érdekes folyamat tanúi lehetünk. Jászkisér kertes település. A református gazdák a község centrális részén laktak, apróra osztódott telkeken. Kint a kertövezetben volt a nagy telek, a gazdasági udvar. A tanyaövezetben, tehát a külterületen cselédként éltek eredetileg a katolikusok mint a gazdák alkalmazottai. A kertesség lassú felszámolódása a 19. század végén azzal járt, hogy a gazdák kitelepedtek a kertjeikbe, ott építettek nagyobb házat, gazdasági udvart, s eladóvá vált a belsőség kis háza-telke. A tanyák felszámolásával pedig megindult a katolikusság intenzív beáramlása (láttuk a statisztikai adatokat), ami azt eredményezte, hogy a községmagot ma nagyobb arányban lakják a katolikusok, mint a reformátusok. Ez a folyamat átalakította Jászkisér térszerkezetét, ha ezt felekezeti szempontból szemléljük.