Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

ZSIGMOND Győző: A magyar etnomikológia a 21. század küszöbén

A MAGYAR ETNOMIKOLÓGIA A 21. SZÁZAD KÜSZÖBÉN ZSIGMOND GYŐZŐ A magyar etnomikológia történetéről Gomba és népi kultúra kapcsolatának kutatása végett jött létre századunk ötvenes éveiben az etnomikológia.

1 Alapítójának az amerikai G. R. WASSON-t tekinthetjük, aki orosz felesége hatására kezdett el a témával foglalkozni.

2 Főképp a hallucinogén anyagokat tartalmazó gombáknak a mitológiában játszott szerepére tért ki tanulmányaiban (1968). Munkáját többek közt a híres etnológus, LÉVI-STRAUSS is elismerte, ösztönözte. A mikológusok közül valószínűleg HEIM Roger ismerte fel először a népi gombaismeret vizsgálatának a fontosságát, a népi kultúrák, a mitológia kutatóival való együttműködés szükségességét.

3 Szó volt amerikai, francia etnomikológiáról, összehasonlításképp a továbbiakban egyik szomszédos nép kutatóinak a népi gombaismeret terén elért eredményeire utalok röviden. A románoknál C. DRÄGULESCU (1981) írása a kezdet. Figyelemre méltó kezdeményezések viszont vannak a gyűjtögetés, illetve általában etnobotanikai témájú, érintőlegesen a népi gombaismerettel is foglalkozó munkákban. Sajnos a Magyar Néprajzi Lexikonban még az etnomikológia címszó sem szerepel csak all. kötetben, a gombászás címszónál kapunk némi eligazítást. A Magyar Néprajz VII. kötetében,

4 amelynek a népi természetismeret, növényismeret is tárgya - a gombaismeretről összesen két mondatban van szó, érintőlegesen... A románok etnobotanikai szótárában (Borza 1968) és enciklopédiájában (BUTURÄ 1979) már több szó esik e téren. Megjegyzem, a nagy kezdeményezők a román növényneveket, növényismeretet illetően magyarok: BENKŐ József (1783) és SZABÓ J. (1841). Hogyha az előbbiek és például Z. C. PANTU (1906) is inkább csak érintőlegesen foglalkoztak is etnomikológiával, a nyomdokaikon járó Constantin DRÄGULESCU ígéretes könyveiben (1992, 1995) már nagyobb teret szán az etnomikológiának, bár - sajnos - nem ugyanolyan igénnyel ír a gombák ismeretéről, mint például a virágos növényekéről. Ez utóbbiaknak a népköltészetben, népművészetben, népszokásokban, néphitben, gyógyításban betöltött szerepéről is szól. Az első tudományos munka, mely a magyar népi gombaismeretről is szól, a mikológia atyjának, a francia CLUSIUS-nak a műve,

5 amely 1601-ben jelent meg: 1. LÉVI-STRAUSS, Claude 1973. 264. 2. WASSON, R, Gordon 1957. 3. HEIM, Roger-WASSON, R. Gordon 1958. 4. Magyar Néprajz VII. 1990. 735-736. 5. ISTVÁNFFI Gyula 1990.