Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)
GILYÉN Nándor: A magyar népi építészet változása (integrálódás) a 20. században
Az államigazgatás szerepe A falu építészetében a hatóságok (korábban a földesurak, később a megyék is) beavatkozására számtalan példát ismerünk a korábbi századokból. Éppen ezért talán ritkán gondolunk arra, hogy a 20. században ennek több szempontból is mennyivel meghatározóbb a jelentősége. Először is az ilyen rendeletek hatálya régebben sohasem volt országos érvényű, másrészt sohasem szabályozták az építőtevékenység egészét, hanem általában meghatározott, konkrét célok érdekében születtek (például: falurendezés, fatakarékosság, tűzvédelem stb.). Jelenleg, a 20. század második felétől viszont a helyiségek legkisebb méretétől, a lakás minimális felszereltségétől kezdve, a tervező és a kivitelező szakképzettségéig mindent előírások szabályoznak (ha ezeket sok esetben nem is tartják be). 9 Ráadásul ezek az előírások csak kivételes esetben (ilyen például falun a fésűs beépítés megtűrése, amit az építtetők - városi előképek hatására - csak akkor vesznek igénybe, ha a telek mérete kikényszeríti) tesznek különbséget aszerint, hogy az építkezés városban vagy faluban történik-e. A népi építészet 20. századi integrálódásának tehát egyik fontos tényezője az államigazgatás. A 20. század népi építészetének szakaszai Az előző fejezet legfőbb tanulsága, hogy a népi építészet változása - elsősorban az általános gazdasági és technikai fejlődés hatására - a 20. században rendkívüli módon felgyorsult. De a századon belül is megfigyelhető, hogy a változás üteme nem egyenletes, hanem - legalábbis tendenciájában - egyre fokozódó. Ennek következtében elengedhetetlen, hogy a korszakot rövidebb szakaszokra bontsuk, a jelenségek jobb megértése érdekében. Figyelembe kell venni azt is, hogy egy századforduló a legritkább esetben jelent egyben korszakhatárt is. így a népi építészetet vizsgálva arra a megállapításra jutunk, hogy a század elejének jellegzetességei már a 19. század utolsó évtizedeiben kialakultak. A kiegyezés után kezdődő gazdasági fejlődés - amely Magyarország addigi elmaradottságának nagy részét megszüntette - hatása az 1870-es évek végére jutott el észrevehető mértékben a vidékre, és így a 19. század utolsó két évtizedének népi építészete a század elejével azonos jellegzetességeket mutat. A fenti meggondolások alapján a 20. század népi építészetében az alábbi négy szakaszt különböztethetjük meg: 1. szakasz: 1880-1914-ig (a kiegyezés hatásának jelentkezésétől az első világháborúig) 2. szakasz: 1914-1950-ig (a két világháború kora) 3. szakasz: 1950-1970-ig (a „kockaházak" kora) 4. szakasz: 1970- (a teljes integrálódás ideje) 10 9. Az Országos Építésügyi Szabályzat első része 1947-ben, teljes kiadása 1961-ben jelent meg. 10. BARABÁS Jenő 1997. szakaszolása ettől némileg eltérő. Az első szakasz szerinte 1880—1920-ig, a második 1920-50-ig, a harmadik 1950-90-ig tart, de ez utóbbin belül a 1970-es évek végétől egy újabb szakaszt különböztet meg.
