Cseri Miklós, Kósa László, T. Bereczki Ibolya szerk.: Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón - A Magyar Néprajzi Társaság 2000. október 10-12. között megrendezett néprajzi vándorgyűlésének előadásai (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum; Magyar Néprajzi Társaság, 2000)

SIPOS János: Magyar népzenei kutatások a törökség között

minden gyűjtemény volt reprezentatív, valamint azon az egyes népeknél ezek a dallamok eltérő súllyal és gyakorisággal jelentkeznek. DOBSZAY László szerint „Európa déli övezetére kellene e zenei nyelvet lokalizálnunk, egy keleten kissé felkanyarodó, lényegében mediterrán sávban elhelyezkedő dallamkultúra szétfejlődött utódainak kellene tekintenünk az elemzett stílusokat."

28 Keleten ide tartozó dallamok bukkantak fel vogul, osztyák,

29 finn, észt,

30 Kaukázus környéki

31 népeknél, egyes török népeknél

32 sőt a szlávoknál is, ám egyrészt az áttekintett gyűjtemények itt sem vehetők teljes körűeknek, másrészt sok népnél teljesen hiányoznak az ide vonatkozó publikációk. DOBSZAY László a keleti adatok alapján úgy véli, hogy ezek megengedik a sirató gyökereinek az ugor korba való visszavetését, de további kutatásokat tart szükségesnek.

33 Ezzel szemben Vargyas Lajos határozottan állítja a sirató ugor kori eredetét.

34 VIKÁR László és BERECZKY Gábor nagy Volga-vidéki gyűjtése is járt tanulságokkal a siratókat illetően.

35 A mordvinok között végzett gyűjtés megmutatta, hogy náluk él a sirató. E dallamok hangkészlete általában a do-re-mi vagy a re-do-ti-la tri, illetve tetrachord, mely ütempáros formában szólal meg (például drdl/rd(t)l vagy mrd/rmrd stb.) E dallamok mindig egykadenciásak, nem ereszkedőek, motivikájuk inkább a gyermekjátékokra emlékeztet, és a gyűjtések ki is mutatták, hogy a mordvin siratok és gyermekdalok között nagyfokú hasonlóság van.

36 A kisebbségben élő votjákok zenéje nagyrészt a (la/szo)-mi-re-do hangokból építkezik, ám itt Vikárék kevés siratót találtak. A do-re-mi-(szo) hangkészletű dallamok itt is többnyire egykadenciásak, nem ereszkedő jellegűek: do-re-mi- (szo-mi) -re-do dombokból, illetve mi-re-do leereszkedésekből épülnek fel, és időnként az első sor végén do-re-mi emelkedés is hallható. Ezek a dallamok sem vehetők a magyar sirató-dallamok közvetlen rokonainak.

37 A cseremiszeknél a sirató már nem él. A tatárföld délnyugati részén élő csuvasok igen egyszerű dallamainak magja (szo') -fa-mi-do, ingadozó magasságú 2. fokkal. A menyasszonysirató mozgásai itt is jellegzetesen domborúak do-mi-fa-(szo'-la')-mi-do. Ugy tűnik, hogy a tatároknál és a baskíroknál sem él már a sirató. A keresztény tatárok népzenéjében és a baskírok egyes dallamaiban is feltűnik a (szo)-mi-re-do tetra, illetve triton.

38 Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a Volga-Kama mentén nem találkozunk ezzel a fajta sirató stílussal. 28. DOBSZAY László 1983. 93. 29. SZABOLCSI Bence 1933.; VARGYAS Lajos 1953. 30. C. NAGY B 1959.; C. NAGY B 1962. 229-240.; SZOMJAS-SCHIFFERT György 1963.: 1965. Ezek a dallamok általában strófikusak és tempo giusto ritmusúak. 31. LACH Robert 1928. 114., 126., 128., 130., 135., 157-61., 172., 174., 177., 181., 118-121 stb. 32. LACH Robert 1952. 160-61. 33. DOBSZAY László 1983. 53. 34. VARGYAS Lajos 1953. 611-557. Megvizsgálja nyelvrokonaink zenéjét, majd az osztyák és vogul 2-1 kadenciás dallamokon kívül 5, 4, 2, 1, valamint 4, 1; 5, 4, 1; 5, 4, 2, 1; 5, 4, b3 stb. kadenciájú medveénekeket is közöl.; VARGYAS Lajos 1981. 262-267.; DOBSZAY László a VARGYAS Lajos (1953)ban felhozott példák egy részét a sirató stílustól eltérőnek tartja.; DOBSZAY László 1983. 50-51. 35. VIKÁR László 1979. 36. VIKÁR László 1980. 159. 37. VIKÁR László 1969. 38. VIKÁR László 1979.